A német nyelvű államokat is “beveheti” a magyar munkaerő

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Roham valószínűleg nem indul, de az eddiginél vélhetően több magyar munkavállalót szív majd fel májustól Ausztria és Németország azt követően, hogy idén májustól megnyitják munkaerő-piacukat a 2004-ben újonnan csatlakozott EU-országok, így Magyarország előtt – nyilatkozta Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában.

A lehetséges bővülés okait abban látja, hogy számos, eddig létezett adminisztratív akadály elhárul majd előlünk. Növelheti a magyar munkavállalók arányát az is, hogy a határon túlról magyar állampolgárságot szerzők ugyancsak szabadon vállalhatnak munkát e két német nyelvű országban.

Eddig nem mentünk annyian, ahányan mehettünk volna

Ausztriában és Németországban már eddig is vállalhattak munkát magyarok kormányközi és intézményközi egyezmények alapján. Az elmúlt húsz évben sem a Németország, sem az Ausztria vonatkozásában rendelkezésünkre álló kontingenst nem sikerült feltöltenünk, azaz nem tudtunk annyi munkavállalót küldeni, ahányan mehettek volna – nyilatkozta a főosztályvezető a Hattól nyolcig stúdiójában. Példakánt említette az osztrák kontingenst, ami ezerhatszáz főre szólt az uniós csatlakozásunk óta – ezt is hatvan-hetven százalékban sikerült csak feltölteni, annak ellenére, hogy intenzív kampányokat folytatott a foglalkoztatási hivatal. Egyedül az osztrákokkal kötött határ menti ingázói egyezmény keretszámait sikerült teljesen kitölteni.

Tengernyi üres állás német nyelvterületen

Az okok között Kovács Géza első helyen említette, hogy az uniós csatlakozásunkat követően Anglia gyorsan reagált, megnyitotta munkaerő-piacát, és a magyarok inkább arra mentek, ahol kisebb volt az ellenállás. “Azt hiszem, örülne is Ausztria vagy Németország egy kisebb mértékű magyar rohamnak. Ausztriában aktuálisan negyvenezer, Németországban kétszázhetvenezer üres álláshelyet hirdetnek az EU álláskereső honlapján” – érvelt a munkaügyi szakember.
Feltételezhető, hogy mostantól többen mennek majd dolgozni német nyelvterületre is Magyarországról, a feltételek egyszerűbbé válása okán. Az eddigi kormányközi egyezmények ugyanis különféle feltételeket szabtak a munkát vállalni szándékozóknak. Németországban például csak a negyven, Ausztriában a harminc éven aluliakat fogadták eddig.
Módosít a helyzeten az is, hogy a határon túl élő magyarok közül most várhatóan sokan felveszik a magyar állampolgárságot – ennek birtokában pedig megnyílik előttük is a nyugati munkaerő-piac. Az viszont feltételezhető, hogy a nyelveket beszélők – a jobb kereset reményében – elsősorban tőlünk nyugatabbra próbálnak majd szerencsét – hangzott a beszélgetésben.

Elsősorban a pénz a vonzó, de más szempont is számít

A legtöbb külföldön munkavállalót elsősorban a magasabb fizetés motivál – általánosságban azt lehet mondani, hogy három-ötször fizetnek többet a nyugati munkahelyek, mint a hasonló magyarországiak – ismertette a hátteret Kovács Géza. A magasabban kvalifikáltak számára persze vonzó lehet a magasabb szintű technológia, amellyel dolgozhatnak, illetve a szakmai kapcsolatok kiépítése, nyelvtudásuk tökéletesítése.
A környező országok állampolgárai közül elsősorban a Romániából érkezők számára célállomás Magyarország – tavaly decemberben innen harmincezer regisztrációt összesítettünk. Második helyen áll a sorban Szlovákia tízezer fővel, harmadik helyen Ukrajna öt-hatezer fővel. Az viszont érdekes adat, hogy Románia uniós csatlakozása óta tízezer fővel csökkent a tőlük Magyarországon szokásosan munkát vállalók kontingense – nyilatkozta a Hattól nyolcig stúdiójában a foglalkoztatási hivatal főosztályvezetője.

(Forrás: Duna Televízió
Pintér Attila, felelős szerkesztő.)

Előző sztori

Csütörtök: A világ éjszakai arca

Következő sztori

Vízilabda: kikapott a Beton, továbbment a Vasas (FRISSÍTVE)