Közélet

Navracsics: Elkészült az Európai Bizottságnak szánt válaszlevél

Navracsics: Elkészült az Európai Bizottságnak szánt válaszlevél

2011. január 31., hétfő
Navracsics: Elkészült az Európai Bizottságnak szánt válaszlevél

Kész a médiatörvény-ügyben az Európai Bizottságnak szánt kormányzati válaszlevél. Hétfőn tartják róla az utolsó egyeztetéseket, s még a hét elején szeretnék is elküldeni a brüsszeli testületnek - nyilatkozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este.

A politikus leszögezte: nem szeretnék, ha a médiatörvényről szóló vita rányomná bélyegét hazánk uniós elnökségére, ezért sietnek a válasszal. A kormányfő helyettese leszögezte: a médiatörvény kapcsán nem sérült a szólásszabadság, így az emiatt aggódó tüntetésekkel sem tudnak mit kezdeni. Úgy látja: az uniós elnökségben Magyarország jól teljesít, az alig fél éve hivatalba lépett magyar miniszterek munkájával elégedett a többi tagállam. A kormány szeretné, ha nem nyomná rá a magyar uniós elnökségre a bélyegét a médiatörvénnyel kapcsolatos európai vita – éppen ezért szeretnék jóval az Európai Bizottság szabta határidő előtt, még e hét hétfőn vagy kedden eljuttatni a választ a brüsszeli testületnek - mondta a Duna Televízióban

Navracsics Tibor

. A válaszlevél végső változata már készen van, tartalmáról konkrétumokat még nem árult el, azt viszont elmondta: hétfőn tartják róla az utolsó egyeztetéseket. Hozzátette: marad az eddigi alapelv. “Ha azt látjuk, hogy a jogharmonizáció kapcsán van olyan észrevétele a bizottságnak, ami mentén a törvényt módosítani kell, mi ebből nem csinálunk presztízskérdést, természetesen módosítunk”. Azt azonban kérdésre válaszolva megjegyezte: több kérdés létezik, s van, amelyiknél az előbbi válasza egy "igennel" ér fel a módosításra vonatkozóan.

Miért nincs “tűzszünet” az uniós elnökség idején?

Nemrégiben azt nyilatkozta: az uniós elnökséget betöltő országokban az a szokás, hogy az elnökség időszakára “tűszünet” van érvényben, azaz igyekeznek a belpolitikai csatározásokat a minimálisra csökkenteni. Nálunk Ön szerint miért nem működhet ez a rendszer? - hangzott a Heti Hírmondó kérdése. “Azért nem megy, mert van olyan ellenzéki párt, amelyik úgy gondolja: ha itt, Magyarországon a választópolgárok akaratából nincs akkora súlya, mint amekkorát magának szeretne, akkor megpróbálja nemzetközi fórumokon át elérni ezt”- reagált Navracsics Tibor. Arra a felvetésre, hogy ellenzéki korszakában a Fidesz is fordult nemzetközi szervezetekhez és felemelte a hangját hazai történésekkel kapcsolatban, a miniszterelnök-helyettes azt mondta: azért emelték fel hangjukat fideszes politikusok Európában, mert példátlan módon a békés, megemlékező tömegre gumilövedékkel és könnygázzal támadtak rá, 2006. október 23-án.

A médiatörvény kapcsán még nem történt jogsértés

“Akkor megtörtént jogsértés után mentek a Fidesz politikusai Brüsszelbe, és bemutatták a bizonyítékokat. Most nem történt jogsértés. A médiatörvénnyel kapcsolatban eddig még semmilyen, sajtószabadságot sértő cselekedet nem történt. A törvény január elsejétől van hatályban; nem hurcoltak meg újságírót, nem tiltottak be tartalmat, nem állt le televízió. Magyarországon azt láthatjuk, hogy különösebben az újságírók nem is nagyon tiltakoznak, leszámítva egy-két baloldali lapot. Ám ők inkább osztályharcból, és nem annyira a médiatörvény iránti szakmai ellenérzésükből tiltakoznak” - hangzott az érvelés. A médiatörvény kapcsán egyébként addig fogják kérdezni európai fórumokon a magyar kormány tagjait, amíg lesznek olyan politikai erők, amelyeknek érdeke ezt a helyzetet fenntartani – tette hozzá kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes.

Tartalmi és politikai vita is zajlik a médiatörvényről

Navracsics Tibor úgy látja: ketté lehet választani a törvénnyel kapcsolatos vitát. A törvényszöveggel kapcsolatban kezdetben egyáltalán nem volt vita, hiszen sokan úgy vitatták a törvényt, hogy nem olvasták annak szövegét. Mostanra ez, a szöveggel kapcsolatos vita egyre mélyebbé válik, nem intenzitását, hanem tematikáját tekintve. A vita másik ága politikai jellegű – ez inkább a médiatörvénnyel kapcsolatos érzésekről szól: félelmekről, gyanakvásokról, vagy éppenséggel az azzal kapcsolatos bizalomról. "A médiatörvény bonyolult dolog, önöket nyilván egzisztenciálisan is érinti, a véleményszabadság számos alapvető szabadságjogot is érinthet, éppen ezért felfokozott az érdeklődés ezzel kapcsolatban” - hangzott az interjúban.

3:0 a kormány javára

A médiatörvény elleni civil tüntetéseket a tiltakozás példájaként felhozó felvetésre úgy reagált a fideszes politikus: ez is mutatja, hogy szólásszabadság van Magyarországon, a médiatörvény és az alkotmányos rend semmilyen csorbát nem szenvedett. Ha lesznek még tüntetések, azokra reagálnak-e bármi módon, vagy mint az eddigieket, azokat is tudomásul veszik majd? - kérdezte a Heti Hírmondó. “Én ahogy tudom a felhívásokból, a tüntetések a szólásszabadság mellett állnak ki. Ezzel mit csináljunk? Mi is a szólásszabadság mellett állunk ki” - reagált Navracsics, hozzátéve: a tüntetőkkel szemben a kormányzat úgy látja, nem veszélyezteti a szólásszabadságot a médiatörvény. “Eddig még nem láttam, hogy bárkinek a szólásszabadságát veszélyeztette volna, vagyis akkor azt mondhatom, hogy három-null ide, a kormányzat javára”.

Az uniós elnökségben jól teljesít Magyarország

Összességében nézve az elmúlt hét eseményeit – beleértve a miniszterek uniós meghallgatását és a médiatörvény körüli vitákat is – hogyan értékeli a magyar teljesítményt? - hangzott a Heti Hírmondó kérdése. “Azt látom, hogy amint az európai uniós elnökségünk elindult és már konkrét programok is vannak – több miniszteri tanácsülés volt már –, ahogy a szakpolitikák mentén megy előre az elnökség, jól teljesít Magyarország. Felkészültek vagyunk” - szögezte le a miniszterelnök-helyettes. Hozzáfűzte: nem szabad elfelejteni, hogy ez a kormány és a miniszterek fél éve vették át hivatalukat, vagyis fél évvel ezelőtt kezdték tanulni azokat az ügyeket, amelyekben január elsejétől már legfőbb koordinátorként kell fellépniük. “Azt látom, hogy eddig mindenki elégedett, mármint a többi huszonhat tagállam részéről” - hangzott az értékelés.

A magyarok is építik a polgár közeli uniót

A polgárközeli unió egy hosszú folyamat, amiben a magyar elnökség biztosan nem ér el végeredményt, de apróbb eredményeket remélhetőleg igen – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Az egyik magyar cél az emberi alapjogok, köztük éppen a szólásszabadság fokozott érvényesítése az EU-ban. “Másrészt lépéseket tervezünk olyan területeken is, ahol a hétköznapi emberek is megérezhetik az európai integráció létének hasznosságát.” Példaként Navracsics Tibor a nemzetközi házasságokat vagy élettársi közösségeket hozta fel, amelyekben a férj és a feleség eltérő állampolgárságú. Esetükben jelenleg nehézkes a vagyonjogi rendezés - mondta. “Szeretnénk azt elérni – de hozhatnám az öröklési jogot is arra az esetre, ha egy örökhagyónak különböző országokban vannak vagyontárgyai – , hogy az egy országban lefolytatott akár vagyonjogi, akár öröklési ügyet a többi tagállam is ismerje el magára nézve kötelezőnek, így a családnak sokkal könnyebbé válik az ügyintézés” - hangzott a miniszterelnök-helyettessel készült interjúban a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában. (Forrás:

Duna Televízió

, Pintér Attila, felelős szerkesztő)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.