Bulvár

Környezettudományi konferencia a sózásról és az alternatív jégmentesítő anyagokról

Környezettudományi konferencia a sózásról és az alternatív jégmentesítő anyagokról

2011. január 29., szombat
Környezettudományi konferencia a sózásról és az alternatív jégmentesítő anyagokról

Évente átlagosan ötven olyan nap van, amikor a magyar utakon síkosság-mentesítésre van szükség. Ősztől – bár kötelező a jégmentesítés - tilos a hagyományos sózás a parkokban, köztereken és járdákon. A szabályozás azonban az utakra egyelőre nem vonatkozik. Az emberi életmóddal vagy az ipari folyamatokkal kapcsolatos hatások értékelése és kontrollja egyre nagyobb hangsúlyt kap azokban a felsőoktatási intézményekben is, ahol a környezetvédelmi hatások pontos és szakszerű értékelésére, kezelésére a társadalmi és az ipari igények minél szélesebb körű kiszolgálására különösen odafigyelnek.

Magyarországon az elmúlt év végéig mindenki azzal olvasztotta a jeget, amivel akarta, ugyanis a síkosság-mentesítésre vonatkozóan egységes EU-szabályozás nem létezik. A 2008-as hazai korlátozó kormányrendelet, 2010. január 1-től lépett hatályba, elsősorban a fás szárú növények védelmében. Azóta tilos a sózás a parkokban, játszótereken és járdákon, de a köztereken, hegyi utakon is érdemes lehet egyéb megoldásokat alkalmazni. A sót helyettesítő anyagok a nyugat-európai országok gyakorlata szerint kezdenek terjedni hazánkban is. Általában célszerű több módszert ötvözni a jég(síkosság)mentesítés gyakorlatában és alkalmazkodni a helyi sajátosságokhoz is, hogy a környezetet kevesebb kár érje. Hazánkban a jégmentesítés az ingatlantulajdonosok feladata, melyre sózás helyett az egyéni háztartásokban inkább egyéb szervetlen anyagokat, kőzúzalékot, homokot ajánl a szakember.

Biró Borbála

talajbiológus egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra is, hogy a sózásra a talajok különböző mikroorganizmusai is érzékenyek, a fákra, növényekre és a vízbázisokra kifejtett veszélyek ezen keresztül is kialakulhatnak. Kiemelt fontosságú ezért a Dunaújvárosi Főiskola Műszaki Intézetének Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszékén a szervetlen sók (sózás) talajokra kifejtett hatásainak a pontos megismerése, illetve ezzel párhuzamosan a jégmentesítésre használt szerves anyagok lebontásában közreműködő mikroorganizmusok vizsgálata is az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetben EU-7-es nemzetközi „Soil-CAM” kutatási háttérrel. A régió és a Dunaújvárosi Főiskola válaszai az anyagtudomány és -technológia új kihívásaira elnevezésű, a TÁMOP 4.2.2-08/1/2008-0016 kódú pályázat keretén belül 2011. január 31. és február 2. között megrendezésre kerülő Anyag- és Környezettudományi Konferencia-sorozaton, a Dunaújvárosi Főiskolán egész napot szentelnek az emberi tevékenység, különösen az ipari folyamatok talajokra (talajéletre) kifejtett hatásainak a bemutatására, a környezetszennyezési károk ellenőrzésének és kijavításának a lehetőségeire, illetve azoknak a talajkarbantartási eszközöknek a bemutatására, amelyekkel a visszafordíthatatlan talaj-környezeti károk megelőzhetők. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.