Írjon nekünk

Gazdaság

Gázerőmű – a politikai megtévesztés iskolapéldája?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Mi a különleges a Szegedre tervezett gázerőműben? Minden gazdasági és társadalmi monumentális erénye mellett az, hogy a példáján keresztül a tervezési fázistól a közgyűlési döntéseken át, egészen a nyilvános „comming out”-ig nyomon követhető, bemutatható, hogyan működik a politikai megtévesztés, és később, hogy lehet ebből fegyvert is kovácsolni. Legalábbis az LMP-nek ez a legfőbb problémája a projekttel kapcsolatban.

„A gázerőmű miatt tartott sajtótájékoztatónk után a helyi napilapban Nagy Sándor korábbi alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy 2009 áprilisában született már egy közgyűlési döntés, kvázi áldását adta az ügyre minden képviselő, sőt a Védegylet, mint civil csoportot is tájékoztatták a beruházásról, ezért nem érti, miért most jövünk az aggályainkkal” – emlékezett Szentistványi István, az LMP önkormányzati képviselője, aki úgy véli, ez a visszavágás, ez a kommunikáció a legtöbb nagyprojektnél megfigyelhető, lényegében ez egy eszköz, az esetleges ellenzők leverésére, előre eltervelt módszer. Ezt alkalmazta a legutóbbi közgyűlésen Botka László és Solymos László is, mikor Juhász Gyula képviselő az Árpád nevelőotthon ügyében nyújtott be indítványt, miszerint nem értik a képviselőt, hiszen képviselőtársaival együtt már több alkalommal megszavazta a költözést.
„Azon a folyamaton keresztül azonban, ahogy a gázerőmű az ötletétől a konkrét szerződéskötésig eljut – és ahogy az végig titokban marad, miközben még Szeged város közgyűlése is szavaz az objektum majdani területéről úgy, hogy a gáz, gázerőmű szó le sincs írva – nagyon jól végigkövethető, hogy az elmúlt időszakban, hogyan tévesztette meg a képviselőket, civileket, cégeket a városvezetés több nagyobb beruházás kezdeti folyamataiban, átminősítéseknél, engedélyeztetéseknél” – véli a politikus.

LMP-álláspontok blogon

A szegedi LMP – választási ígéretéhez híven – blogjában indokolja minden döntéshez kapcsolódó álláspontját. A jelenlegi kérdésről alkotott véleményüket ITT olvashatják.

Kommunikációs-retorikai csapdák

A Szentistványi szerint, amikor egy-egy közgyűlés előtt a képviselők megkapják a dokumentumokat, jellemzően a csomagok közé vannak beékelve azoknak a nagyberuházásoknak a kezdeti szakaszaira vonatkozó különböző módosítások, ahol nem nevezik a nevén az okot, hanem burkoltan, valamilyen általános indokot találva kérik a közgyűlés határozatát. „A gázerőmű esetében például az első anyag, amit a képviselőknek, az érintett cégeknek és a Védegyletnek is elküldtek, az ipari park területének az átminősítését kérik, s másfél oldalban fejtik ki, hogy mit és miért tesznek. Az indoklásban az szerepel csupán, hogy kereskedelmi övezetből indokolttá vált átminősíteni a területet a közelben lévő sertéstelep miatt. A folyamat már csak a sokadik fázis, közgyűlési határozat után kezd körvonalazódni és ahogy a gázerőműnél is, el kell telnie majdnem két évnek, mire világossá válik, hogy bizony több közgyűlési döntés is e miatt a terv miatt született, csakhogy egyszer sem szerepelt az indoklásban, hogy itt a gázerőmű miatt kell határozni. Viszont éppen ezért lehet már ezekben a fázisokban azt a kommunikációs-retorikai csapdát alkalmazni, amit a polgármester, alpolgármesterek előre eltervezve ügyesen használnak is. Csodálkozva, szájtátva mondják, hogy nem is értik az ellenzőket, hiszen már több alkalommal megszavazták az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket. Ráadásul a hivatalokra is nyomást gyakorolnak ezzel. Mivel a folyamat már akár évekkel ezelőtt elkezdődött, a bürokraták, hivatalnokok nem tudják és nem is érdekli őket, hogy mit, hogy rejtettek el, egyszerűen közgyűlési határozatok után – mégha találnak is kivetni valót a tervekben – nem mernek felállni, hogy akadályozzák a gigaberuházást. A fent vázolt folyamatot, azok részelemeit alkalmazták a Ligetfürdő beruházásnál, a Mars térnél, a Biopolisz projektnél és az Árkád beruházás előkészítésénél is (és itt még nem is beszéltünk a korrupciós lehetőségekről!)” – emelte ki Szentistványi.
A politikus szerint egy tisztességes várostervezésnél, városvezetésnél mikor felvetődik mondjuk egy gázerőmű építése, akkor azt megvitatják, társadalmi vitára bocsájtják, hatástanulmányokat készítenek, bekerül a köztudottba, pró és kontra születhetnek az érvek. Majd mindezek után mehet a közgyűlés elé. Ezzel szemben pedig az történik, hogy titokban megszületik a terv, az érintettek megkezdik az előkészületeket. Megpróbálják megtalálni azokat a módszereket, jogi utakat, amivel s amire hivatkozva testületi döntésekkel, még mindig a valódi okot elhallgatva az eleső szerződéskötésig eljutnak, s akkor felkeresik az újságokat, és közzéteszik a nagy tervet. Ez a gázerőmű példáján tételesen végigkövethető.

Sertésbűz az alibi a gázszag helyett?

Az LMP-s politikus elmondta, hogy már 2008 őszén elkezdődött egy szűk körű tárgyalás az érintett cégek (SZILK/ Globállog, Advanced Power/ South Energia) és a városvezetés között – ezt így utólag már a cég is lenyilatkozta – és a közvélemény a tervről csak 2010 májusában értesült, miközben a közgyűlés két alkalommal is szavazott a gázerőmhöz kapcsolódó területátminősítésről. „2009 novemberében azzal az indokkal, hogy majd a volt orosz laktanyával szemközti Szegedi Ipari Logisztikai Központot (M43-as gyorsforgalmi út – Budapesti út – nyugati elkerülő út – Szeged/ Budapest vasútvonal által határolt terület) továbbépítenék, szükséges a terület településszerkezeti és szabályozási tervének módosítása kereskedelmi-szolgáltató-gazdasági zónából zavaró hatású ipari gazdasági zónába. Az indoklásban egyfajta elterelésként az szerepel, hogy a közeli sertéstelep bűzös, egyébként is zavaró, s ezért hosszú távon szükséges az átminősítése a területnek. A valóság azonban az, hogy gázerőmű csak ilyen besorolású helyen épülhet. Ezt a dokumentumot küldték először szét, majd erről szavaztak a képviselők, természetesen ebben semmi kivetnivalót sem találtak. A környezeti vizsgálat folyamatába úgy vonták be a környezet védelméért felelős szerveket és a VÁTI úgy készítette el a környezeti tematikát, majd a területre vonatkozó környezeti értékelést, hogy arról még nekik sem volt tudomásuk, hogy a területtel milyen céljai vannak a városnak.” A véleményezési eljárás ebben az ügyben pedig egy újabb közgyűlési szavazással 2010. április 29-én zárult és még mindig egy betű sem utalt a gázerőműre. Közben miután elindult az átminősítés, a képviselők, a szakhatóság, a hivatalok zöld utat adtak, 2010- áprilisában az ingatlanokkal kapcsolatos közgyűlési döntések tárgykörébe, egy másik vonalon megszületett a szerződés a GlobalLog és a South Energia Zrt. között a gázerőmű területének megvásárlására. „Na itt lehet volna a két utat összekapcsolni, annak, aki átlátott volna ezen a sűrű szövésű szitán. És amint ezek a biztonsági intézkedések megtörténtek, két évvel az első tárgyalások után, 2010 májusában végre a közvéleményt is értesítették, hogy hamarosan épül a gázerőmű iszonyatos milliárdokból, ami csak jó lesz Szegednek. Akinek pedig leesett a tantusz és a közgyűlés előtt, vagy a sajtón keresztül kérdőre akarja vonni a városvezetést, vagy egyszerűen csak kérné a hatástanulmányt, vagy kifejezné aggályait, annak nekiszegezik a verbális ágyút, és a cikk elején már említett hangzatokat puffogtatják, miszerint erről minden képviselő már kétszer szavazott, minden hatóság, cég tájékoztatva volt, micsoda butaság most aggályoskodni…” – zárta gondolatait Szentistványi.

Hírzóna

A parlament bevezette a nagyszülői gyedet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

A gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult.

Tovább olvasom

Egyetem

Ipari kihívásokra adtak választ az SZTE hallgatói

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Demola Demo Day elnevezésű eseményen mutatták be a különböző ipari kihívásokra adott innovatív megoldásaikat a programban részt vevő SZTE-s hallgatók. A 4 csapat 8 héten át dolgozott két ipari esettanulmányon, amelyet a program zárásaként az SZTE központi épület dísztermében mutattak be az ipari partnereknek.

Tovább olvasom

Hírzóna

A Gazdasági Versenyhivatal 1,2 milliárd forintra büntette a Facebookot

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

A cég jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és súgóközpontjában.

Tovább olvasom

Aktuál