Csökkentenék a rokkantnyugdíjasok számát

Százötven milliárd forint megtakarítást remél az állam jövőre a rokkantsági nyugdíjak rendszerének felülvizsgálatától. Ilyen ellátásban Magyarországon nyolcszázezren részesülnek, ami kétszerese az OECD-országok átlagának. A kormányzat ebből a rétegből mintegy kétszázezer embert szeretne visszavezetni a munka világába, hogy így megközelítsük a nemzetközi átlagot. A módszerekről, a program részleteiről Pósfai Gábor, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet főigazgatója nyilatkozott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerda este.

Reális elképzelés kétszázezer embert visszavezetni a munka világába a ma rokkantnyugdíjasai közül. Igaz, ehhez nagy erőfeszítésekre lesz szükség. Az egyik feltétel a szükséges munkahelyek megteremtése. Másfelől segíteni is kell azokat, akiknek a megváltozott munkaképességük okán sokkal nehezebb az elhelyezkedés – mondta

Pósfai Gábor

, hozzátéve: ez utóbbi az igazán nagy feladat.

Nem tudni, mennyi a potyautas

Egyelőre nehéz megbecsülni, hogy a rokkantnyugdíjasok mekkora százaléka lenne valóban jogosult erre az ellátásra, és közülük hányan élnek vissza a juttatással, avagy mennyi közöttük a munkanélküliség elől ide menekültek aránya – mondta kérdésre válaszolva a főigazgató. Az viszont tény, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár alattiak száma az összlétszámnak mintegy fele, négyszázezer fő. Pósfai Gábor kiemelte: az elmúlt két évben megállt a rokkantnyugdíjasok számának növekedése, noha eközben nőtt a munkanélküliség; ez tehát azt is jelenti, hogy az emberek ma már nem választják ezt menekülési útként a munkanélküliség elől. Hogy ez a pozitív tendencia meg is maradjon, az öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt álló megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs járulékot ajánlják fel, és azt javasolják, próbáljon meg még dolgozni a nyugdíjba vonulásig – ehhez komoly támogatást ad az állam az őket foglalkoztatni hajlandó munkaadóknak – hangzott a beszélgetésben.

Felülbírálat speciális vizsgálatokkal

A kormányzat tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtene, szakértők többsége szerint jó, ha ennek a felét sikerül létrehozni létrejön ez idő alatt. Ha ebben a keretben gondolkodunk, nehéz elképzelni, hogyan lehet sikerre vinni még további kétszázezer, speciális feltételrendszert igénylő személy újbóli munkába állítását – vetette fel a Közbeszéd. A speciális munkahelyek megteremtésén túl a támogatási rendszer átalakításával is segítenék a folyamatot – reagált Pósfai Gábor. A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését célzó állami támogatások ma még nem kellően hatékonyak, továbbá a munkaképesség csökkenésének minősítési rendszere sem elég fejlett. Utóbbi téren is lesz érzékelhető változás a jövőben - tudjuk meg. Az egészségkárosodás mértékének szokásos felülvizsgálatát ugyanis a kiegészítik egy munkaképességi vizsgálattal is. Ennek köszönhetően a szakvéleményben azt is megmondják majd, milyen munkakörben foglalkoztatható a megváltozott munkaképességű személy. Az újfajta eljárást új képességvizsgáló berendezésekkel, úgynevezett munkaszimulátorokkal végzik majd – ezek eddig nem álltak a szakértők rendelkezésére. “Ezek segítségével objektíve képesek leszünk megmondani, kinek mire maradt még képessége, amit kamatoztatni lehet, aminek a segítségével a személy visszatérhet a munka világába” - érvelt a főigazgató. Megjegyezte: a csökkent munkaképességűek újbóli munkába állása nem csupán közösségi érdek, nem csupán megtakarítást jelent, hanem az egyénnek is hozadék. “Még mindig jobban fog élni az illető, ha fizetést kap, ha elhelyezkedik, s ráadásul egy értelmes életet is élhet” - nyilatkozta Pósfai Gábor a Közbeszéd stúdiójában.