Közélet

Áder: Szigorúbb uniós környezetvédelmi szabályokat!

Áder: Szigorúbb uniós környezetvédelmi szabályokat!

2010. október 13., szerda
Áder: Szigorúbb uniós környezetvédelmi szabályokat!
A magyar képviselő vizsgálja az atomerőművekre érvényes minőségbiztosítási rendszerek kiterjeszthetőségét más a veszélyes üzemet folytató vállalatokra. Az általa javasolt uniós katasztrófaalapba az érintett ágazatok cégei nettó bevételük két ezrelékét fizetnék be. Az uniós katasztrófaalap létrehozása mellett a környezetvédelmi jogszabályok szigorítását is fontosnak tartja Áder János fideszes európai parlamenti képviselő. A néppárti frakcióban dolgozó politikus a magyarországi iszapkatasztrófa kapcsán nyilatkozott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának kedd este. A politikus elmondta: arról, hogy a vörösiszap európai szinten is visszakerül, avagy felkerül-e a veszélyes anyagok listájára, már a jövő héten adhat előzetes véleményt az Európai Bizottság. „A magyarországi katasztrófa is bizonyítja, hogy a létező környezetvédelmi jogszabályok több sebből véreznek; például a vörösiszap nem szerepel a veszélyes anyagok listáján. Hogy miért, azt nem tudom, de ha korábban szerepelt és levették, annak vissza kell oda kerülnie” - jelentette ki Áder János a Közbeszédnek nyilatkozva a brüsszeli stúdióban. Hozzátette: erre van is fogadókészség, ezt támogatta az Európai Néppárt munkacsoportja és frakciója is. Az Európai Bizottságtól már a jövő héten várható az első válasz, Áder János ugyanis lehetőséget kapott szóbeli kérdés feltételére - erre várható az első válasz a jövő hét közepén.

A szennyező egyelőre "elvben" fizet

Az EU-ban 2004-ben fogadták el a "szennyező fizet" elvet, amit azonban még mindig nem kötelesek átvenni nemzeti jogszabályaikba az egyes tagállamok. Lehetne ezen a téren, és általában a környezetvédelmi szabályok terén szigorítást elérni? - hangzott a Duna Televízió felvetése. Fontos a kérdés, mert a "szennyező fizet" elv mindenki által elfogadott - uniós és tagállami szinten is. Viszont amikor adódik a kérdés, hogy " aki szennyezte a környezetet, akinek a felelőssége megállapítható ipari katasztrófa előidézésében, az a végén fizesse ki a számlát", akkor bizony a cégek felszívódnak, eltűnnek, felszámolási eljárást indítanak maguk ellen - mondta a néppárti politikus. Áder János példaként hozta fel a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófát: tíz év pereskedés után sem a magyar állam, sem az önkormányzatok, sem egyetlen károsult egyetlen fillér kártérítést nem kapott a szennyező cégtől - miközben teljesen egyértelmű volt, ki a felelős a ciánkatasztrófáért. "Azt gondolom, részben ennek köszönhető a magyar parlament döntése és a miniszterelnök kezdeményezése, hogy ezt megakadályozzuk" - utalt a magyarországi MAL Zrt. állami felügyelet alá helyezésére az EP-képviselő. Hozzátette: az Európai Uniónak is hatékony védekezési rendszereket kell találnia. Lehetőségként említette meg a hatékony minőségbiztosítási rendszerek kötelező előírását - ez Ajkán nem volt -; már vizsgálják, hogyan lehetne az atomerőműveknél érvényes jogi szabályozást kiterjeszteni és alkalmazni más, környezetre veszélyes tevékenységet folytató cégekre - olajipari és vegyipari társaságokra. "Ebben a tekintetben talán megint könnyebb lesz meggyőzni a Bizottságot,hogy egy ilyen típusú megoldásban gondolkodjunk. Ennek nyilván ki kell számolni a költségeit, hogy mennyivel emeli az árakat, milyen hatása lesz a fogyasztókra" - tette hozzá a képviselő.

A katasztrófaalappal szemben nagyobb az ellenállás

A másik kezdeményezése, az ún. európai katasztrófaalap létrehozása kapcsán már nagyobb az ellenállás - mondta Áder János. A már most is létező szolidaritási alaptól a magyar képviselő elképzelése szerint több tekintetben is eltérne a katasztrófaalap. Először is nem szeretne felső kárösszeg-határt; a szolidaritási alapból Magyarország például nem kap majd támogatást, ha az iszapkatasztrófa kárösszege nem éri el a százhatvan milliárd forintot. Az Áder János által javasolt katasztrófaalap "összeadói" inkább a vállalatok lehetnek majd - a komolyabb szennyező tevékenységet folytató, avagy komolyabb környezeti katasztrófa veszélyével járó munkát végző vállalatokról van szó. Erre nagyobb nyitottság van, mintsem hogy a tagállamok adnák össze az alap pénzeit - érvelt Áder János. A konkrét javaslat az lesz, hogy a fent nevezett cégek nettó árbevételük két ezrelékét fizessék be a közös alapba. Ekkor egy év alatt csak az olaj- és gázipar, az elektromos ipar, a vegyipar és még pár iparág képviselőitől származó pénzekből ötmilliárd eurós alapot lehetne létrehozni. Ebből a pénzből egyfajta nagyon kedvezményes, olcsó hitelt nyújtanának a károsult államoknak. A katasztrófa bekövetkezte után nagyon gyorsan, bürokratikus procedúrák nélkül hozzájuthatna az illető ország a pénzhez, elvégezné a kárenyhítést és a kártalanítást is. Ezt követően lefolynának a károkozóval (szennyezővel) szembeni perek. Következő lépésként - nyilván a szennyező fizet alapelvet is figyelembe véve - az államnak vissza kellene fizetni az alapba a kölcsönkapott összeget - mondta el koncepciója részleteit Áder János. (Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió Zrt. A beszélgetés itt megtekinthető.)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.