Partvonal: a megyei focihétvége Sahin-Tóth Dezső szemével

Partvonal rovatunkban az előző heti olvasói felvetések kapcsán az utánpótlás-nevelés kérdéseiről beszélgettünk Sahin-Tóth Dezsővel, a Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség szakmai alelnökével.

Legutóbb arról írtunk a Partvonal rovatban, hogy egyes csapatok ellenállása miatt a CSLSZ elnöksége megváltoztatta nyáron hozott szakmai döntését, mely szerint a megyei I. osztályban minden csapatban pályán kellett volna lennie legalább egy, 1989. január 1-je után született labdarúgónak.

Sahin-Tóth Dezső

akkor elmondta, több kiváló és felkészült szakember megdöbbent, hogy ezt az előremutató kezdeményezést megfúrták bizonyos körök, hiszen ezzel a korosztályok egymásra épülését, a helyi fiataloknak a helyi nagycsapatba történő bejutását ásták alá, legalábbis nehezítették meg. Cikkünkhöz kapcsolódóan többen megjegyezték, nem az edző a hibás, ha egy 21 éves fiatal nem fér be egy IV. osztályú magyar csapatba, s csak annak kellene utat engedni, aki valóban tehetséges. „Fontosnak tartom a kulturált vitát, melynek során meghallgatjuk egymás érveit, még ha nem is feltétlenül fogadjuk el azokat. Nem én voltam a kezdeményezője ennek a változtatási tervnek, de teljesen egyetértettem vele, s az elnökség is egyhangúlag állt ki mellette. Véleményem szerint két út közül választhatnak a megyei csapatok. Az egyik nyilvánvalóan kényelmesebb: érett, tapasztalt, nagyobb tudású, máshol már bizonyított játékosokat szerződtetnek, így erősítenek. A másik lehetőség, hogy próbálnak foglalkozni a fiatalokkal, nevelik a tehetségeket, motiválják a helyi kötődésű játékosokat, a sporthoz kötik őket, egyúttal szolgálják a helyi közösséget. Nyilván a kettőnek valamiféle egyvelege lenne az ideális. Az elnökség azt szerette volna elérni, hogy a keretben kettő, a pályán egy 1989. január 1-je után született fiatal legyen minden megye I-es gárdában. Túlzásnak és szakmailag indokolatlannak tartom, hogy többen ellene mentek a kezdeményezésünknek arra is hivatkozva, hogy miért tegyenek be fiatalt, ha az egyébként nem férne be” – mondta a CSLSZ alelnöke. Sahin-Tóth Dezső személyes példáján keresztül is igyekezett szemléltetni ezt az ügyet. „Mikor 20-21 éves voltam, főiskolai tanulmányaim miatt nem tudtam heti tíz edzésen részt venni. A mulasztásokat önszorgalomból akartam pótolni, s ezt megbeszéltem az edzőnkkel, aki egy nagy tiszteletben álló szakember volt. Azt mondta, ő inkább az idősebbekkel szeret dolgozni, mert azokat csak szinten kell tartani, a fiatalokkal pedig sokat kell külön foglalkozni, így nem különösebben tud és akar rajtam segíteni. Nekem éppen ezért az a célom, hogy az edzők ne így álljanak ifjú játékosaikhoz. Úgy gondolom, hogy a fiatalok felé kell fordulni. A SZVSE-ben évek óta ezek szerint dolgozunk. Hangsúlyozom, a kezdeményezés nem a SZVSE-ért, a SZVSE-ről szólt, hiszen amikor a CSLSZ-ben tisztséget vállaltam, kivonultam a vasutas klub vezetéséből. Alapelvem egyértelmű: nincsenek számomra kivételezett csapatok. Annyit azonban hadd jegyezzek meg pozitív példaként, a SZVSE-ben a hétvégén Mindszenten bemutatkozott egy 15 éves saját nevelésű futballista,

Környei Bence

, tehát bátran lehet nyúlni a fiatalokhoz. Igenis képesek 15-17 éves játékosok is kiemelkedőt nyújtani a felnőttek között a megyei I. osztályban” – hangsúlyozta a szakember. Ehhez kapcsolódóan Sahin-Tóth Dezső kiemelte: nézete szerint az amatőr és a profi labdarúgásnak élesen el kell válnia egymástól. Az amatőr fociban a legfontosabb, hogy a csapatok, a játékosok minél jobb körülmények között készülhessenek, minél jobb edzés- és meccslehetőségeik legyenek. Ha ezek mellett marad valamiféle forrása a klubnak, akkor juttasson valamiféle költségtérítést a labdarúgóknak. „De a lényeg nem ez, nem is elsősorban az eredmény. Úgy gondolom, itt az egyik legfontosabb a közösségépítő és a nevelő funkció, ami értelemszerűen nem azonos a mindenáron győzelemre törekvő profizmus szemléletével. Ott csak a győzelmek és vereségek minősítik az edzőt, az amatőröknél mások a hangsúlyok” – fejtette ki.