Írjon nekünk

Kultúra

Megtalálták a „szegedi Bastille” déli falát + HANG

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

A szegedi Móra-parkban, a Kultúrpalota közvetlen szomszédságában folyó ásatás során megtalálták a középkori szegedi téglavár déli falának egy részletét.

Fogas Ottó ásatásvezető régész a helyszínen kedden tartott sajtótájékoztatón elmondta, a mai talajszint alatt három méter mélységben megtalált két és fél méteres szélességű faldarab helyzetéből immáron pontosabban meghatározható, merre húzódott a legendás szegedi vár, s ma mely épületek alatt találhatók az erődítés korabeli ábrázolásokról és térképekről ismert, de ma már nem látható fontosabb részei.
A feltárt falrészlet arról is fontos titkokat árul el a szakembereknek, hogy milyen technikával építkeztek a XIV-XV. század fordulóján. A feltárás során a mindennapi élet különböző nyomait is megtalálták a régészek, a legtöbb lelet kerámiatöredék, amely a kormeghatározásban nyújt segítséget a kutatóknak – tudatta Fogas Ottó.
Zombori István megyei múzeumigazgató közölte, a szegedi vár a XIX. században közvetlenül Bécshez tartozó katonai terület volt. A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvíz után a helybéliek egyik első kérése Ferenc József felé az volt, hogy adományozza az erődítést a városnak. A szegediek szinte az uralkodói döntés másnapján hozzáláttak a vár bontásához, így a falakból szinte semmi nem maradt.

Fogas Ottó hozzátette, hogy mindezek, valamint a vár 1848/49-es börtönszerepéből adódó gyűlöltsége mellett – amelynek kapcsán „szegedi Bastille”-nak is nevezték az erődítményt – az akkori „ingatlanlobbi” is amellett szólt, hogy ezt az óriási belvárosi területet a lakóházaknak nyerjék meg – gyakorlatilag a belváros jelentős része így az egykori vár tégláiból épült.

A középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el. 1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen módosult.
Az erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is pusztított, az XVIII. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala.
A Mária Terézia idejéből származó barokk stílusú vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok végzése közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén középkori templomra is bukkantak, majd 2007-ben sikerült azonosítani a vár északnyugati saroktornyát.

Zombori István újságírói kérdésre azt is elmondta, természetesen láthatóvá lehetne tenni a várfalat például a Móra-parkban úgy, hogy a mostani mélységből felhoznák a falmaradványt a mai járószintre, de a munka rendkívül költséges volta miatt erre nincs lehetőség.

Hallgassa meg Zombori István múzeumigazgatót a várról! Hallgassa meg a Fogas Ottó ásatásvezető régésszel készített hanganyagunkat!

Közélet

Viszlát, Szélkiáltó! – Elviszik a Szeged Plaza egykor forgó szobrát

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

Letakarva várja a szobor, hogy visszavigyék alkotójához.

Tovább olvasom

Hírzóna

Örülhetnek a szegedi kultúrafogyasztók

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

Sikerdarabok érkeznek a következő hónapokban.

Tovább olvasom

Egyetem

Jubileumi kiállítást rendeznek az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az Alma Mater MÁSkép(p) című kiállítás-sorozatának jubileumi, harmincadik tárlatán.

Tovább olvasom

Aktuál