Közélet

LMP-javaslatok Szeged távhőszolgáltatási problémáira

LMP-javaslatok Szeged távhőszolgáltatási problémáira

2010. augusztus 11., szerda
LMP-javaslatok Szeged távhőszolgáltatási problémáira
„A megújuló energiaforrások hasznosítása terén az elmúlt 20 évben Szegeden szinte semmi előrelépés nem történt, holott a város adottságai országos viszonylatban is páratlannak számítanak” – hangzott el a Lehet Más a Politika (LMP) sajtótájékoztatóján. Málovics Görgy, a párt polgármester-jelöltje elmondta, több szempontból is indokolt lenne a megújuló energiaforrások bevonása a helyi távhőszolgáltatásba. „Ökológiai-fenntarthatósági szempontból sokkal tisztább energiaforráshoz jutna a város, mint az import kőolaj és földgáz esetében” – fogalmazott. Az alternatív megoldások társadalmi indokaként a versenyből adódó csökkenő árakat, míg politikai okokból a nyilvános, átlátható párbeszéd szükségességét emelte ki.

Jóval olcsóbb lehetne a távfűtés

A régió egyik legértékesebb természeti kincse a termálvíz és a geotermikus energia, melyek felhasználásának két fontos előfeltétele – helyben elérhető legyen és álljon rendelkezésre megfelelő nagyságú hőpiac – Szegeden könnyedén teljesül. Szabó Dániel, a párt képviselő-jelöltje hozzátette, a városban termálkutak és visszasajtoló kutak mindenütt létesíthetőek, míg a hőpiachoz szükséges távfűtött épületek is kellő számban állnak rendelkezésre: Szegeden 27.500 lakásban és szinte az összes közintézményben, iskolában, kórházban ezt a fűtési módot alkalmazzák. „A szegedi geotermia projekt (GEKKO) megvalósulása esetén évente mintegy 8 millió m3 földgázt válthatna ki, így csökkenne a szén-dioxid kibocsátás és az ország éves szinten kb. 330 millió forint bevételhez jutna kvótája értékesítéséből.” Szabó kitért arra is, hogy a hazai fűtési módok közül a távfűtés számít a legdrágábbnak, és ennek költségeit pont a szegényebb városi rétegek kénytelenek megfizetni, hiszen ők laknak nagyobb számban távfűtött lakótelepeken. A geotermikus energiaforrások alkalmazásával ugyanakkor a távhőszolgáltatás költségeit akár 20-50 százalékkal lehetne csökkenteni.

Kérdések a városvezetéshez és a Fideszhez

„A nyilvánvaló előnyök ellenére Szegeden az elmúlt években nem történtek lépések ebbe az irányba” – az LMP másik képviselő-jelölje, Szentistványi István ezért kérdéseket intézett a városi távhőszolgáltatással kapcsolatban lévő politikusokhoz és vezetőkhöz. A polgármestertől és a városfejlesztésért felelős alpolgármestertől arra vár választ a párt, hogy Szeged közép- és hosszú távú stratégiájába hogyan illeszkednek fenti szempontok, illetve fel tudnak-e mutatni az elmúlt 8 évből ehhez kapcsolódóan valami konkrét döntést, elképzelést. Básthy Gábortól, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójától, valamint a cég felügyelőtestületében ülő szocialista önkormányzati képviselőktől (Szőke Péter és Tóth Károly) az LMP azt tudakolja, az ismertetett tények ellenére miért érvelnek amellett, hogy a távfűtés geotermikus energiával történő megoldása Szegeden nem lehetséges, illetve nem kifizetődő. „A párt által bemutatott adatoknak ellentmondva hogyan képviselik az önkormányzat cégének vezetői és a választott képviselők a városban élők érdekeit – különösen úgy, hogy a távhőszolgáltatás (a jelenlegi konstrukcióban) Szegeden az egyik legdrágább az országban.” A Fidesz helyi vezetőit arra kéri az LMP, nyilatkozzanak róla, hogy a geotermikus energia lakossági célú hasznosítását – mely az országgyűlési választás előtt többször is előkerült a jobboldali politikusok kampányában – hogyan képzelik el, amennyiben ők veszik át a város vezetését. Szentistványi arra is kíváncsi lenne, Fideszhez közel álló gazdasági lobbi hogyan fogja befolyásolni ezt a döntést, hiszen a korábban a jelenlegi kormánypárt érdekeltségi körébe tartozott a szegedi távhőszolgáltató cégben 1999-ben szerzett 49 százalékos részesedést szerzett Alfa-Nova Kft. vezetője, Pomázi Attila is, akinek nyilvánvalóan nem érdeke az alternatív energiaforrások bevonása.

„Nyilvános adatokat és szakértői véleményeket!”

Az LMP politikusai kiemelték, a városlakóknak jogukban áll tudni, hogyan működnek a helyi szinten többnyire monopol helyzetben lévő, többségi városi tulajdonban lévő szolgáltató cégek. „A jogilag nyilvánossá tehető információkat közkinccsé kell tenni, a háttérben meghúzódó üzleti és gazdasági érdekekről (és érintettségről) nyilvános vitát kell lefolytatni, ahol a különféle érvek és ellenérvek ütközése, a dokumentumokkal alátámasztható tények veszik át az eddig megszokott PR-kommunikáció helyét” – hangsúlyozta Málovics György.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.