Kettősség jellemzi ma Vajdaság gyöngyszemét, Palicsot. A tó környéke egy-két épülettől eltekintve régi fényében pompázik, ugyanakkor a víz és élővilága haldoklik. A park üzemeltetője óriási erőfeszítéseket tesz, hogy visszatérjen az élet. Az ökológiai egyensúly helyreállításához mintegy 17 millió euróra lesz szükség. A Szabadka központjától nyolc kilométerre fekvő Palicson 160 évvel ezelőtt kezdődött a turizmus, amikor a városi tanács úgy döntött, hogy a Palicsi-tó bizonyítottan gyógyerejű víz- és iszapadottságait, valamint a vidék kedvező klímáját kihasználva gyógyfürdőt épít, és üdülőhellyé alakítja a környéket. Vajdaság turisztikai központja a 19. század végén és a 20. század elején élte virágkorát, ekkor épült az infrastruktúra jelentős része és a szecessziós stílusú paloták. A tó két partján helyezkedik el még ma is a férfi- és a női fürdő, ami ugyanazt jelentette a Monarchiában, amit Abbázia, Szováta vagy Herkulesfürdő. A fürdőket természetesen ma már mindenki látogathatja: a női impozánsabb, a tóba félkörívben cölöpökre építették a kabinokat és kiszolgáló részleget, míg a másik közvetlenül a parton helyezkedik el. Itt a víz sekélyebb, a part homokos, ezért a kisgyermekes családok kedvenc nyaralóhelye. Az idén sokkal kevesebben látogatnak Palicsra, mint az elmúlt években. A női fürdő bejáratánál megtudtuk, hogy a víz szennyezett, és ez elriasztotta vendégeket. „Inkább a magyarok érkeznek ide, akik egy napot töltenek a környéken. A tó partján az elmúlt napokban jelentek meg azok a táblák, amelyek az embereket arra figyelmeztetik, hogy szennyezett a tó vize, ezért csak saját felelősségükre menjenek a vízbe. Mi azért megfürdünk a vízben” – hallottuk Ágnestől, az egyik pincérnőtől. A Palicsi-tó baktériumszennyezettsége a szabadkai egészségügyi felügyelet vizsgálata nyomán derült ki. A vízben fekáliából származó baktériumok tenyésznek, amelyek feltehetően a tó környékén lévő emésztőgödrökből szivárgó vízzel kerülnek a Palicsi-tóba. Bár a fürdés nem tilos, senkinek sem ajánlják. Nincs ok a pánikra, de elgondolkodtató, hogy ez a szennyezés állandóvá vált a tóban. A Palicsi-tó vizével kapcsolatban tíz éve érkeznek az aggasztó jelentések arról, hogy nagymértékben megbomlott ökológiai egyensúly. A belgrádi Jaroslav Cerni Vízügyi Kutatóintézet javaslatára a Park Palic nevű cég, amely az év eleje óta a tó gazdája, az utóbbi hetekben elkezdett tiszta vizet szivattyúzni a Palicsi-tóba a 25 kilométerre levő Tiszából, és így naponta 20 ezer köbméter víz érkezik a tóba. Az idei frissítéshez összesen 1,5 millió köbméter Tisza-vízre lesz szükség. Goran Gabric, a Park Palic igazgatója arra számít, hogy egy-két hónapnyi szivattyúzás után már javul a tó vízminősége. A belgrádi vízügyi kutatóintézet szakemberei szerint a tavat fenyegető katasztrófáért az eliszaposodás is felelős, és legalább két év és 17 millió euró (majdnem 5 milliárd forint – a szerk.) kell a kotráshoz és a Tisza vizének folyamatos szivattyúzásához. Mostanáig több mint 10 tonna hal pusztult el a 350-960 méter széles, nyolc kilométer hosszú, 1,5-2 méter mély tóban. A zöldes vízben még mindig láthatóak a tetemek. A helyi Magyar Szó információja szerint a belgrádi kormány nem hagyja veszni Vajdaság gyöngyszemét. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a gazdasági minisztérium a 25 millió eurós beruházást tervez. Gyógyfürdő komplexumot szeretnének építeni, amire vegyes vállalatot alapítanak. Az elképzelések szerint a gyógyfürdő 2012-re épülhetne meg. A turisztikai központban Palicsi-tó iszapjának és vizének gyógyhatását felismerve a 19. század közepétől 1961-ig működött gyógyfürdő az észak-bácskai településen. Palics az Osztrák-Magyar Monarchia idején felkapott üdülőhely volt; ebben az időszakban épültek a tóparti, szecessziós villák, amelyek régi fényükben pompáznak. Az ápolt környezet nemcsak a szörfösöket, a vitorlázni vágyókat vonzza, hanem azokat az embereket is, akik szeretnének belecsöppenni a múlt századi világba. A park díszes bejáratánál áll a település szimbóluma, a víztorony. A helyiek csak „első kapunak" nevezik. Ezen áthaladva virágokban gazdag ágyások, ápolt ligetek, korabeli épületek tárulnak a látogatók szeme elé. Az 1891-ben épült Lujza-villa felújítása öt éve fejeződött be. A süppedő szőnyeges, bársonytapétás, pezsgőfürdős apartmanjait bármelyik szálloda megirigyelhetné. Az 1912-ben szecessziós stílusban épült Vigadót is folyamatosan újítják, minden szeptemberben itt rendezik a palicsi szüreti napokat. Még mielőtt betérnénk az egyik híres halászcsárdába, szembe találjuk magunkat Vermes Lajos szobrával. Az építész már 1880-ban megalkotta Palicson az olimpiai falut, és 34 évig az olimpia szellemében sportjátékokat szervezett a legjobb sportolókkal. Mindez tizenhat évvel korábban történt, mint ahogy elkezdődtek Pierre de Coubertin modern kori olimpiai játékai. A településen ma is őrzik a sportos hagyományokat, hiszen a férfistrand közelében kosárlabda-, labdarúgó- és tekepálya, valamint az 1878-ban alakult palicsi teniszklub várja a kikapcsolódni vágyókat.
