Írjon nekünk

Gazdaság

Beszántott csatornák – vízgazdálkodási reform készülhet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Az elmúlt hónapok csapadékos, árvizekkel sújtott időszaka fokozottan ráirányította a figyelmet vízgazdálkodásunk visszásságaira. Kiderült, hogy a rendszer közel sem hatékony, s az új kormány feladata lesz, hogy ezen a területen is gyökeres változásokat kezdeményezzen. Szeged-Gyálaréten például egy egész csatornaszakaszt szántottak be – maradt is a belvíz hetekig.

Szerkesztőségünket egy gyálaréti földtulajdonos kereste fel kezében a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat által kiküldött csekkel, melyen az egy évre fizetendő társulási hozzájárulás összege szerepelt, közel ötvenezer forint. A vízgazdálkodási szervezeteknek ugyanis hektáronként 500–1130 forint közötti összeget kell fizetni a tulajdonosoknak attól függően, hogy erdő, legelő, halastó, szántó stb. van az ingatlanon. A gazdálkodó szerint minden évben súlyos ezreket fizet be, de nem látja az eredményét. A földje melletti csatornát például beszántották, ami van, az pedig elhanyagolt: nád, gaz lepi el, de van olyan is, amelyikből fa nő.

Régiek a csatornák, nagy a beépítettség

A Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat igazgatója, Kádár Mihály szerint szolidaritási alapon működik a rendszer, hiszen az éves társulati hozzájárulás nagysága egy hektárra van megállapítva, s akinek több területe van, többet fizet, a befolyt összeget egy 2009-es törvény értelmében az állam 50 százalékkal kiegészítheti.
A pénz így is nagyon kevés – véli a szakember, hiszen a befizetett díjakból évi 70 millió forint gyűlik össze, ezt egészítheti ki az állam az összeg 50 százalékával. A társulat 680 km csatornát kezel, ami 22 önkormányzatot érint, aminek a fenntartásához, hatékony kezeléséhez évi 200 millió forintra lenne szükség. Kádár Mihály szerint, ha öt évig tudnának ennyi pénzből gazdálkodni, akkor kerülnének a művek megfelelő állapotba. „14 szivattyútelepünk van, s akad olyan, amelyiknek csak a villanyszámlája havi 1,2 millió forint” – mondta el lapunknak az igazgató. „Az érdekeltségi hozzájárulásokból befolyt összeg sajnos csak tűzoltásra elég, ami még akkor is elmegy, ha nem sújtja a területet belvíz.” A szakember szerint az is probléma, hogy 35-40 éve létesítették ezeket a csatornákat, és azóta sok minden épült a közelükben. Míg egy szántóföldről 30 nap alatt gyűlik össze a víz, addig egy autópályáról 12 perc alatt lefolyik. A másik gond, hogy a rendszerváltás után, mikor magánkézbe kerültek a földek, nem mindenhol jegyezték be a földhivatalokba a csatornát. De gyakori az is, hogy a gazdák a könnyebb behajtás miatt egy szakaszon betemetik, és nem fektetnek csövet alá, ahol átfolyhat a víz. Az igazgatótól megtudtuk, hogy a vízgazdálkodásnak ez a társulási formája 1810-es évektől működik. A kormány 2010-es költségvetéséből nem egészítette ki a társulat büdzséjét, de a belvízkárokra adtak most pénzt, így a költségvetésük 65-70 százalékát eddig megtérítették, a többit a tavaly kötelezően elkülönített védelmi tartalékból pótolták. A társulati hozzájárulások befizetése jelenleg is zajlik, az önkormányzatok, nagyobb cégek ipari parkok már be is fizették a rájuk eső részt.
(Fotónkon a kék nyíl mentén kellene húzódnia a csatornának.)

Állami feladattá válhat a vízgazdálkodás

Czerván György agrárügyekért felelős vidékfejlesztési államtitkár, mikor a napokban a viharkárok miatt a Makó térségi gazdákkal találkozott Pitvaroson, beszélt a vízgazdálkodás általános helyzetéről is. Amellett, hogy 8 éve nem épültek gátak, az államtitkár elmondta azt is, hogy a csatornák elhanyagoltak. A gazdák joggal érezhetik azt, hogy a társulások beszedik a hozzájárulásokat, de nem látható a művekre ráfordított pénz eredménye. Át kell értékelni a vízügyi hatóságok szerepét, a politikus véleménye szerint az állam kezébe kell adni a vízgazdálkodást, hiszen úgyis mindig az állam fizeti ki a nagy árvizek és belvizek okozta károk helyreállítását. Az államtitkár elmondta azt is, hogy az őszi törvényhozás témája lesz majd a vízgazdálkodási rendszer reformja is. Az állam szerepének a megerősítéséről beszélt Pitvaroson Balla Iván is, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatója, aki kiemelte, hogy bár az ügy mindenkit érint, 2000 óta komolyabb állami szerepvállalás nem történt, az önkormányzatokról nem is beszélve, akik például a közmunkaprogramjukat kapcsolhatnák be a csatornatisztításokba.

Egyetem

Ipari kihívásokra adtak választ az SZTE hallgatói

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Demola Demo Day elnevezésű eseményen mutatták be a különböző ipari kihívásokra adott innovatív megoldásaikat a programban részt vevő SZTE-s hallgatók. A 4 csapat 8 héten át dolgozott két ipari esettanulmányon, amelyet a program zárásaként az SZTE központi épület dísztermében mutattak be az ipari partnereknek.

Tovább olvasom

Hírzóna

A Gazdasági Versenyhivatal 1,2 milliárd forintra büntette a Facebookot

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

A cég jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és súgóközpontjában.

Tovább olvasom

Gazdaság

27 milliárd forintos kötvénykibocsátást hajt végre a Pick Szeged

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

A kötvény lejárata 2029. december 6.

Tovább olvasom

Aktuál