Szeviép: elkezdődött a párbeszéd

Mint arról többször beszámoltunk, április végén csődvédelmet kért maga ellen a Szeviép Zrt. Az üggyel kapcsolatban az alább olvasható sajtóközleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz az építőipari cég.

"Nem fogadták el a Szeviép és vagyonfelügyelőjének csődegyezségi javaslatát a beszállítók és az alvállalkozók, a bankok idő hiányában nem tudtak dönteni, így az első csődegyezségi tárgyalás eredménytelenül zárult. Mint ismeretes, a 2010. április 29-e óta csődvédelem alatt álló Szeviép Szerkezet- és Vízépítő Zártkörű Részvénytársaság hitelezői igények bejelentésének 30 napos határideje lejárt, a társaság,

Tímár Gyula

vagyonfelügyelővel egyeztetve június 10-ére hívta össze a csődegyezségi tárgyalást. Elkészült a társaság reorganizációs terve is, a munka minden területen – így a rendkívüli árvízvédelemben is – folyamatos. A biztosítékkal nem rendelkező szállítók felé fennálló tartozás kiegyenlítésére a rendelkezésre álló források alapján a társaság 40 százalékos megtérülési arányt ajánlott. A biztosítékkel rendelkezők, vagyis a bankok a Szeviéptől 50 százalékos ajánlatot kaptak. A megtérülésre fordítható összeg, vagyis a csődvagyon forrásának nagyobb tételei között szerepelnek a Sedesa által befogadott, de ki nem fizetett több száz milliós tételek és a NIF által elrendelt, 1 milliárd forintos pótmunkák ellentételezései is. Több száz millió forintjához nem jut hozzá a Szeviép, mert engedményezési megállapodására hivatkozva mind az UniCredit, mind a K&H Bank olyan számlára utaltatná a pénzt például egy önkormányzatnak végzett munka esetében, amelyhez a Szeviép nem fér hozzá – miközben egyik bankkal szemben sem keletkezett lejárt tartozása a társaságnak. A szállítóknak – akik közül sokkal már 20 éve dolgozik a társaság – csak akkor van esélyük érdemi megtérülésre, ha a csődvédelem nem csap át felszámolásba, a reorganizációs tervet sikerül végigvinni. Erre komoly az esély, hiszen a Szeviép csődvédelmi eljárása alatt is minden építkezésen folyik a munka. A csődegyezségi tárgyaláson több hitelező részéről is igény merült fel az egyezségben ajánlott összegen felül tulajdoni részt szerezzenek a Szeviép Zrt.-ben. A társaság már korábban is világossá tette, hogy a csődvédelemhez vezető folyamatban jelentős szerepet játszottak a bankok. Az ágazatot sújtó válság közepette 1,7 milliárdos, nagyon rövid idő alatt végigvitt forrásszűkítést – a sok soron kívüli betörlesztést – már nem tudta kezelni a társaság. Az üzleti kapcsolat azóta csak tovább romlott, s a folyamat már jelentősen gátolja a csődegyezséget. Elengedhetetlen lenne a bankok jogszabálykövető, csődtörvényt alaposabban ismerő magatartása. Az UniCredit Bank a csődvédelmi eljárás kezdő időpontját követően az APEH által a Szeviép javára megfizetett közel százmillió forint áfa-visszatérítést május hónapban – ügyféli utasítás és értesítés nélkül – önhatalmúlag kivonta a csődvagyonból. Tímár Gyula vagyonfelügyelő határozott álláspontja – amit a Pozsonyi & Társai Ügyvédi Iroda jogvéleménye is megerősít –, hogy ezek a pénzek a csődvagyonba tartoznak, így ezek közvetlenül a Szeviépet illetik meg. Ebben a konkrét ügyben a társaság és vagyonfelügyelője levélben már a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) és bírósághoz is fordult.

A Szeviép a gátakon

Kicsit más terület, de aktuális, s összefügg azzal, hogy a Szeviép a csődvédelmi eljárás alatt is dolgozik, s teszi azt, amihez ért, s eszközei is vannak hozzá – nevezetesen, a gátakon. Májusban közel 100 fő dolgozott az árvízi védekezésben, 40 fő Edelényben, Ócsalánoson és Gesztelyen nyúlgátépítésen, töltés megtámasztáson, s végzett műszaki irányítási feladatokat. Egy közel 30 fős csapat június elsejétől kezdve dolgozik a Bódva jobb partján, ugyancsak nyúlgátépítésen és töltésmegtámasztáson, Edelényben pedig a műszaki irányításban. Ezen túl június 4-étől húsz 'szeviépes' van a gátakon Győr környékén, a Rábánál, a Mosoni-Dunánál, a Szigetközben" - eddig a közlemény.