Sport

100. születésnapját ünnepli a csongrádi labdarúgás

100. születésnapját ünnepli a csongrádi labdarúgás

2010. június 4., péntek
100. születésnapját ünnepli a csongrádi labdarúgás

Százéves a csongrádi futball, mely egy olyan ritka társadalmi jelenség, amit száz esztendő alatt csak a világháborúk tudtak megszakítani. Jöhettek érák, a labda mindenkor gömbölyű maradt, és mindig arra ment amerre rúgták, tehát békés sporteszköz. Szombaton a csongrádi focit ünneplik színes programokkal az egykori megyeszékhelyen.

Gát László sport- és helytörténész dolgozata.

Csongrád a 19. század második felében az Alföld egyik legnagyobb, kubikosok által lakott települése volt. Ennek a munkásrétegnek nem maradt fizikai igénye a sportra. Csongrádon - a történelmi sajátosságok következtében - nehezen alakult ki az a réteg, mely igényt tartott a kaszinókra, klubokra, az olvasókörökre, a sportra. Egy-egy sportág meghonosításában nagy szerepet játszottak a vidéken tanuló diákok. A teniszt, a vívást 1902-ben már Csongrádon is űzték szakosztályi keretek között. A kezdeti sportmozgalommal a századforduló környékén sem mindenki szimpatizált. A szülők sokszor tiltották a labdázást. Az akadályok ellenére a sportolási kedv egyre nőtt, és ehhez nagymértékben hozzájárult a ma is népszerű sportágnak, a labdarúgásnak a megjelenése. Csongrádon 1904-ben a polgári iskola második osztályos tanulója

Ecsedy Lukács

vetette fel, hogy meg kellene kezdeni a futballozást. Ő Kunszentmártonban lakott, ahol ebben az időben már felnőtt csapat is volt. Hamarosan megkezdték a játékot a belvárosi Kerekárok melletti térségen rongylabdával. A fiatalok égtek a vágytól, hogy igazi bőrlabdába rúghassanak. Pénzgyűjtésbe kezdtek, amit

Hajdú Mihály

kiegészített egy labda árára, és Budapesten azt megvásárolták. Az első rendes meccset 1910-ben rendezték, a helyi polgári iskola csapata, a vidéken tanuló nagyobb középiskolás tanulók ellen játszott. Az eredmény 0-0 lett. A mérkőzést alkalmi pályán, a mai Szentháromság téren lévő piac területén játszották le. Az emlékezet szerint e mérkőzésen szerepelt többek között:

László Gyula, Kaszanitzky Ödön, Hegyi Márton, Blázsik Gyula, Csejtey István, László Imre, Filó Béla, Fábri Károly, Vildemann Lajos, Salamon Lajos, Justin József, Bagossy József, Beliczay István, Bozó Sándor, Bogár László

. Hamarosan állandó jellegű pályákat hoztak létre a mai Vásár téren, a Garden vendéglő nyugati oldalán és a Víztorony helyén. Az 1910-es évek elején a mérkőzések szünetében atlétikai versenyeket bonyolítottak le. A pályát körülvevő szurkolóknak söröshordókra helyezett palincspallókon biztosítottak ülőhelyeket. 1911 nyarán klubszerűen is megalakult a Csongrádi Atlétikai Klub (CSAK), melynek labdarúgócsapata nyilvános mérkőzésre 1912-ben állt ki Kiskunfélegyháza ellen idegenben, ahol 3-2-re kikapott. A visszavágón Csongrádon a CSAK 3-1-re nyert. A Cs. Barátság labdarúgó csapata 1947-ben bejutott az NB II-be, ahol két évig szerepelt. A csapat a CSLE-re épült. A

Kléner, Asztalos, Pusztai,

Justin,

Fülöp, Mészáros, Korsós,

Hajdú,

Szántai I., Szántai II., Szántai III., Mosonyi

csongrádi csapathoz a háború után Budapestről csatlakozott

Mülner, Baksa, Somogyi, Princz

és

Kapta

. 1949-re a csapat anyagiak hiányában szétszóródott. A csongrádi labdarúgás újra csak 1959-re erősödött meg és

Kollár János

szakosztályvezető, Baksa Rudolf edző, a

Major, Borda, Víkor, Bánfi, Versegi I., Kálmán, Puskás, Gál I., Gát, Busa, Papcsik, Horti, Barta, Palásti, Bőkuti

kerettel – most ötven éve – megnyerte a megyei első osztályú bajnokságot. Ez a csapat a csatlakozó fiatalokkal

Oláh, Szanda, Magony, Kádár

– öt szezonon keresztül Kecskemét, Békéscsaba, Orosháza, Hódmezővásárhely, Gyula, Makó társaságában rangos mérkőzéseket vívott az NB III-ban, sokszor 1500-2000 lelkes néző előtt. A csongrádi csapat 1970-ben újra feljutott az NB III-ba, ahol három évig jól szerepelt, majd kiesett. Ez a hullámzás jellemzi Csongrád labdarúgását szinte egész történelme során. Van egy kiugrónak mondható eredmény: az 1999/2000-es NB III-as bajnokságot a csongrádi csapat

– több vidéki játékos segítségével

– megnyerte. A magyar labdarúgás átszervezésével 2000 nyarán feljutott az NB I/B-be. Több külföldi játékos és edző a 2000-es év őszét „végigszenvedte”. A 2001-es tavaszi szezont a város már nem vállalta. A csapat 2001 őszén NB III-ban szerepelt, majd 2002 tavaszán felszámolták az egyesületet. A labdarúgást Csongrádon a

Kiss István

által irányított mai vezetőség mentette meg. A megyei III. osztályból indultak. E vezetőség működése alatt a Csongrád Tiszapart SE ötször nyert bajnokságot a megyei III. osztály és az NB III között. A legkiemelkedőbb eredmény talán most, 2010-ben született, amikor a százéves évfordulót a felnőtt, az ifjúsági és a serdülőcsapatok aranyéremmel ajándékozták meg.

Gát László

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.