Vélemény

Kapuzárás előtti pánik

Kapuzárás előtti pánik

2010. június 28., hétfő
Kapuzárás előtti pánik

Horváth Csaba akciója talán az LMP utolsó megkísértése azok után, hogy az országgyűlési választások során az MSZP egyoldalúan léptetett vissza jelölteket Budapesten: a 2010-es választási évben az önkormányzati választásokon elszenvedett vereség tenné teljessé az MSZP kudarcát, aminek elkerülésére talán még Budapesten éreznek némi esélyt.

Horváth Csaba, az MSZP budapesti főpolgármester-jelöltje nyílt levélben fordult Schiffer Andráshoz, az LMP frakcióvezetőjéhez, akit arra kért, hogy a két párt közös, független főpolgármester-jelöltet támogasson. A szocialista politikus „a város érdekében” kész is visszalépni, és elhatározottságának azzal adott nyomatékot, hogy a szocialisták nem az MSZP támogatására, nem is főpolgármester-jelöltjük támogatására, de még közös kampányra sem kérik fel az MSZP-t. Pusztán csak arra, hogy egy „független” jelöltet támogasson közösen a két párt, és tegye azt – ha jól értem – elvi alapon. Horváth Csaba akciója talán az LMP utolsó megkísértése azok után, hogy az országgyűlési választások során az MSZP egyoldalúan léptetett vissza jelölteket Budapesten: a 2010-es választási évben az önkormányzati választásokon elszenvedett vereség tenné teljessé az MSZP kudarcát, aminek elkerülésére talán még Budapesten éreznek némi esélyt. Stratégiai megfontolásuk valószínűleg az, hogy a fővárosban a baloldali (értsd: nem jobboldali és jobboldal-ellenes) szavazók többségben vannak, mint a jobboldaliak, és őket egy antijobboldali összefogással mozgósítani lehet. Elismerem, hogy az elmúlt tizenöt-húsz év történései és a jobboldal sorozatos választási kudarcai alapján formállogikailag el lehet jutni olyan felismeréshez, hogy antidemokratikus jobboldal ellenében egy demokratikus MSZP-LMP „összefogás” sikerre vezethet, ám ennek tényleges valószínűsége triviális és mindenki által ismert okok miatt igen kicsinek tűnik: 1) az SZDSZ, amely eddig az MSZP-vel karöltve ura volt Budapestnek, a fővárosban is elolvadt; 2) az SZDSZ fővárosi szavazótáborának nagy része kiábrándult a fővárost az MSZP-vel uraló SZDSZ-ből; 3) az SZDSZ fővárosi szavazótáborának nagy része azért is támogatja az LMP-t, mert szerintük „a politika” még liberális elvi alapon is „lehet más” a fővárost uraló SZDSZ és MSZP politikájához képest. Ha úgy tetszik, és posztmodern megfogalmazással élve, az LMP-nek a pártot a parlamentbe repítő fővárosi értékliberális szavazótáborának tele volt s van a hócipője a Kuncze Gábor és Demszky Gábor fémjelezte SZDSZ-szel, meg az MSZP-vel úgy általában, és talán személy szerint Horváth Csabával is. Egyáltalán nem gondolom, hogy az LMP szavazói rajonganának Orbán Viktorért, Tarlós Istvánért, meg a Fideszért és a KDNP-ért, de az LMP identitásának lényegéhez hozzátartozik, hogy párhuzamosan elutasítják az MSZP-t és az SZDSZ-t is, beleértve az SZDSZ mögött álló elitcsoportot. Horváth Csaba három „független” személyt kínál az LMP-nek közös nevező gyanánt: Bárándy Pétert, Vágó Istvánt és Kuncze Gábort. Tény, hogy a „függetlenség” formállogikai kritériumainak mindhárman megfelelnek: nem párttagok (már). Ebben a minőségükben nem különböznek Tarlós Istvántól, aki 2006-ban Fidesz által támogatott független főpolgármester jelölt volt. Ezen túl azonban Bárándy igazságügy-minisztere volt Medgyessy Péternek, és az MSZP-ben köztársasági elnökként is felmerült a neve utóbb, de a nagyközönség kevésbé tudja, hogy jogvédők és értékliberálisok körében nem cseng túl jól a neve a miniszteri tevékenysége miatt. Vágó Istvánról csak annyit, hogy az SZDSZ legszűkebb értelmiségi holdudvarához tartozott, és átlátszóan dilettáns és naiv politikai megnyilatkozásaival politikailag kifejezetten buta ember benyomását kelti. Kuncze Gábor pedig, ugye, az SZDSZ képviselője és elnöke volt sokáig, aki az elvtelenségig pártolta az MSZP és az SZDSZ összefogását, és akit ezért súlyos felelősség terhel saját pártja kimúlásáért. Miért is lenne ezek után méz a politikai madzagon Bárándy, Vágó és Kuncze? Mi a csábító Bárándyban, és különösen Vágóban és Kunczéban? Rejtély. Még nagyobb rejtély az, ahogy Horváth Csaba meggyőzni akarja Schifferéket: Budapest a szabadság és a szolidaritás városa, fejlődése lényegében folyamatos volt, a fővárosiak életminősége számos területen jobbá vált, és elkészültek a XXI. századi Budapest alapjai, ami veszélybe kerülhet a Fidesz főpolgármester-jelöltjével, ezért minden szabadságszerető, sokszínűség-párti, szolidáris politikai erőnek közös felelőssége, hogy Budapest megmaradjon ezen az úton, hogy a helybenjárás helyett továbbra is fejlődés jellemezze… Nem kétlem, hogy az LMP szabadságszerető, sokszínűség-párti és szolidáris, de nem hiszem, hogy Budapest fejlődése szerintük is lényegében folyamatos volt, és hogy pusztán szocialista bemondásra úgy gondolnák, hogy Tarlós István főpolgármesterségével a „helybenjárás” csapása érné Budapestet. Már csak azért sem, mert ismeretlenül is meggyőződésem, hogy amikor Schiffer András azt hallja, hogy (Demszky vezetésével) elkészültek a XXI. századi Budapest alapjai, akkor rögtön arra gondol, hogy Demszky Gábor majd’ két évtizede „világvárost épít”, amihez képest az „alapok” 2010-re történő lerakása kvázi csődnek tekinthető… Horváth Csaba nyílt levele nem más, mint a Demszky fémjelezte MSZP-SZDSZ kurzusnak a biztos bukás előtti szépítgetése, és a bukás miatti felelősségnek az LMP-re való előzetes áthárítása. Egy harmadik magyarázat pedig az lehet, hogy a totálisan bukott SZDSZ-nek a totális bukásért totálisan felelős elitje az utolsó utáni pillanatban pánikszerűen próbálkozik az orruk előtt végleg bezárulni látszó politikai kapu előtt besurranni a hatalmi pozíciók maradékába.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.