Írjon nekünk

Gazdaság

Diákmunka a szünidőben – szigorú szabályozás

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A nyári szünetben évről évre több tízezer diák vállal munkát, ezért időszerű áttekinteni a fiatalkorú munkavállalók szünidei foglalkoztatásával kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. A diákok nyári foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartására a cégeknek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk.

Elsősorban a munkaviszony létesítésének feltételei, a munkaszerződés megkötésével és a munkáért járó fizetség meghatározásával kapcsolatos tudnivalók, illetve a munkaidőt és a pihenőidőt érintő kérdések érdemelnek figyelmet. „A diákok nyári foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartására a cégeknek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, mivel a munkaügyi ellenőrzések során feltárt ilyen jellegű jogsértéseket akár húszmillió forintos összeggel szankcionálhatja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség” – figyelmeztet a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója.
Máriás Attila a fiatalkorú munkavállalók foglalkoztatásának feltételei kapcsán kifejti: „Munkaviszonyt munkavállalóként a 16 évnél idősebbek, illetve azok a 15. életévüket betöltött diákok létesíthetnek, akik általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali képzés keretében tanulnak és az iskolai szünetben kívánnak dolgozni. Amennyiben a munkavállaló még nem múlt el 16 éves, szünidei foglalkoztatásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges, a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.”

A munkáltató feladatai

„A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a foglalkoztató feladata – a bejelentésen túl – a munkaszerződés írásba foglalása, amelyben rögzíteni kell a felek lényeges adatait, a munkavállaló munkakörének konkrét és egyértelmű megnevezését (például pincér, árufeltöltő), személyi alapbérét, valamint a munkavégzés helyét – amely lehet állandó vagy változó, a munkavégzés ugyanis történhet több telephelyen is” – foglalja össze a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója a jogviszony létesítésével összefüggő munkáltatói kötelezettségeket. Hozzáteszi: „A személyi alapbér meghatározása csak időbérben történhet, s figyelemmel kell lenni a minimálbérre: ez havibér alkalmazása esetén 73 500, napibér alkalmazása esetén 3380, míg órabér alkalmazása esetén 515 forint.”

Szigorúbb szabályok a pihenőidőre

„Fiatal munkavállalók esetében a Munka Törvénykönyve a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a fő szabályoktól eltérő, szigorúbb szabályokat állapít meg” – mutat rá a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója, hozzátéve: „A 18 évnél fiatalabbak munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg, s esetükben legfeljebb egyhetes munkaidőkeret alkalmazható. A munkáltató két munkavégzés között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles biztosítani a fiatal munkavállaló részére, míg a munkaközi szünet mértéke esetükben négy és fél óra munkavégzést követően 30 perc.” Tizennyolc év alatti munkavállaló éjszakai vagy rendkívüli munkavégzésre még különösen indokolt esetben sem osztható be – összegzi a legfontosabb tudnivalókat Máriás Attila.

Hírzóna

Székkutas a fejlődés útjára lépett

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Utat, játszóteret, fitnesz­parkot építenek, folytatják a tanyafejlesztési projektet.

Tovább olvasom

Hírzóna

Március 2-án indul az azonnali pénzátutalás rendszere

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Március 2-án elindul az azonnali fizetések rendszere, alapszolgáltatásként 10 milliós összeghatárig néhány másodperc alatt teljesülnek a lakossági és vállalkozói egyedi átutalások az év minden napján éjjel-nappal – mondta Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Tovább olvasom

Hírzóna

Novák: eddig 600 milliárd forinthoz jutottak a családok a családvédelmi akcióterv keretében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Eddig 600 milliárd forinthoz juttatta a családokat a kormány a családvédelmi akcióterv keretében – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.

Tovább olvasom

Aktuál