Írjon nekünk

Kultúra

Balkáni szív és ritmus – szerb hagyományok a megyében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/martongabor.jpg

Megjelent:

Kedden szerb esttel folytatódott a VII. Homokháti Sokadalom programja. A tradicionális népzenét játszó „Lale iz Bánátá” és a hozzájuk csatlakozó Deszki Dukátok énekkar műsorát követően a fesztivál vendégei tárcsán sütött fűszeres húsokat kóstolhattak, majd táncházban rophatták déli szomszédaink táncait. A zenekar vezetőjével, Rusz Mákszóval hazai szerb kisebbség kulturális lehetőségeiről, a hagyományőrzés fontosságáról és a divatossá vált balkáni népzenéről beszélgettünk.

A most tangóharmonikán játszó Rusz Mákszó elmesélte, a Mórahalmon színpadra lépő „Lale is Bánátá” kezdetben (még 1970 körül) a Bánát Néptáncegyüttes kísérőzenekaraként indult, csak 12-13 éve muzsikálnak együtt önállóan, a mostani formában. (A csapat neve egyébként jelent bánáti tulipánokat, de öreg betyárokat is, mint megtudtuk.) Elsősorban fesztiválokon és lakodalmakon lépnek fel, de nemcsak itthon, hanem Szerbiában, Romániában, Szlovákiában, Francia- és Németországban is megfordultak már. A jelenlegi tagok többsége is a táncosok közül állt be közéjük és tanult meg hangszeren játszani. „Mi is ugyanúgy adtuk át a fiataloknak ezt a tudást, ahogyan bennünket tanítottak annak idején az öregek, akik mellett elkezdtünk zenélni” – mondta el a zenekar vezetője.

Gyűjtés és továbbadás

Főként a Magyarországon megtalálható szerb dalokat játsszák, de ugyanúgy hallhatók előadásaikon az új szerb kólók is, mint a régi népzenék. A zenekar tagja Lang János, a Magyar Rádió munkatársa, akinek a segítségével gyűjti ezeket a dallamokat. Rusz kiemelte, a hagyományok megőrzésében és összegyűjtésében sokat segít, hogy rengeteg idős ember van még körülöttük, akiket megkereshetnek, megkérdezhetnek.
Az énekkarral együtt Deszken, illetve a Fogadalmi templommal szemben lévő szerb templom melletti klubban próbálnak hetente kétszer.
Rusz Mákszó elmondta, gyakran előfordul, hogy a közönség nem érti a dalok szövegeit, a zenével általában mégis sikerül megszólítaniuk a hallgatóikat. „Több szólamban játsszunk, a kórus is három szólamban énekel, a zeneszámok pattogósak, gyorsak – ezekkel mindenhol elérjük, megmozgatjuk az embereket.”

Fúvós vagy pengetős?

„A szerb zenét a 90-es években Európa-szerte a Kusturica-filmek és Boban Markovic zenekara tették ismertté és népszerűvé. Ők viszont rezesbandaként játsszák ezeket a dalokat. Melyik az igazi?” – kérdeztem a harmonikával, hegedűvel, bőgővel, gitárokkal felálló zenekar vezetőjét. „A dalok ugyanazok, de sokféleképpen adhatják elő ezeket. Az említett fúvós zenekarok főként Belgrád és Krusevac környékén terjedtek el. Ettől és tőlünk is eltér a bácskai és baranyai bunyevácok és sokácok zenéje, akik főként tambura-zenekarokban játsszanak” – emelte ki a különbségeket. Azt is hozzátette, Magyarországon 10-12 színvonalas szerb népzenét játszó banda működik, főként ott, ahol hagyományőrző tánccsoportok is vannak.

Szerbnek lenni hazánkban

Amikor a szerb kisebbségek helyzetére fordult a szó, Rusz Mákszó öntudatosan válaszolta: „Magyar állampolgár vagyok, magyar barátaim voltak és vannak, soha semmi problémám nem volt abból, hogy szerb nemzetiségből származom. A gyerekeimnek is szerb nevet adtunk, így is neveltük őket.”
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a zenekarukban ő az egyetlen szerb, a többiek magyar, sváb, bunyevác származásúak. „De ez nem számít közöttünk. Mi a  muzsikáláson kívül is összejárunk, megünnepeljük egymás születésnapját, nagyon jól összetartunk. Ezt csak így lehet. Az összetartó  közösség viszi tovább a hagyományokat.”

Hírzóna

Makón már a múzeumok őszi fesztiváljára készülnek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/martongabor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Kubinyi Anna 2015-ben elhunyt makói születésű Kossuth-díjas gobelintervező gyűjteményes emlékkiállítása lesz a kiemelt rendezvény.

Tovább olvasom

Hírzóna

Általános iskolai tehetségkutató indul Szörényi Levente vezetésével

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/martongabor.jpg

Megjelent:

Szerző:

A cél újraértelmezni és megújítani a magyar rocktörténelem legfontosabb darabját, az István, a királyt.

Tovább olvasom

Hírzóna

Csányi Vilmos professzor nyitja a Mentor(h)áló új tanévét Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/martongabor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Ősszel is színvonalas programokkal várják az érdeklődőket.

Tovább olvasom

Aktuál