(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
1717-ben ezen a napon született Mária Terézia (Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.).
Édesapja VI. Károly a Habsburg-ház utolsó férfi leszármazottja volt. Az osztrák uralkodó főhercegnő, 1740-1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége volt. Házasságából 16 gyermek született, velük létrejött a Habsburg–Lotaringiai-ház. Mária Terézia uralkodásának közel fele háborúságokkal telt el. Ez annyira kimerítette a birodalmat, hogy a hétéves háború után Mária Terézia már inkább békére vágyott. 1754-ben bevezette a kettős vámrendszert, ami erősen visszavetette a magyar ipar fejlődését. A hatalmas jobbágyterhek miatt Mária Terézia idején több jobbágyfelkelés bontakozott ki. Nevéhez fűződik, a Regulatio Cigarorum rendelet, ezzel kezdődött meg a cigányok erőszakos integrálása és asszimilálása. 1761-ben rendeletében megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát és az új elnevezésüket tette kötelezővé: újlakosok, újmagyarok, újparasztok és megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. Elrendelte az újparasztok félévenkénti összeírását, megtiltotta és büntette a döghúsevést. Uralkodása alatt történt a „madéfalvi veszedelem” néven ismert esemény: a székelyek többször föllázadtak az erőszakos sorozás ellen, ezért Siskovics József tábornok parancsot adott katonáinak Madéfalva ágyúzására. A mészárlásban közel 400 ember (köztük nők és gyermekek) vesztette életét. Mária Terézia szívügye volt az oktatás. A nagyszombati egyetemet Budára helyeztette, kiadta az alsófokú iskolarendszert gyökeresen átalakító Ratio Educationist, melynek értelmében minden 6 és 12 év közötti gyermek tanköteles, közhasznú tárgyakat tett kötelezővé, és előírta a nyári iskolaszünetet a mezőgazdasági munkák idejére. Elődjéhez hasonlóan Mária Terézia is folytatta a betelepítéseket Magyarországra. Több tízezer németajkú telepest hoztak a Birodalom nyugati tartományaiból. Uralkodása alatt Magyarország, a Bánság és Erdély területére 350-400 000 román települt be a Kárpátokon túlról, ami lényegesen megváltoztatta az erdélyi etnikai arányokat. Legfontosabb reformjai közé tartozik, hogy a végrehajtó hatalmat szétválasztotta az igazságszolgáltatástól és támogatta az egészségügyet is. Mária Terézia igen buzgó katolikus volt, az eretnekektől irtózott, a zsidókat sem szerette, meg is próbálkozott kitiltásukkal az ország területéről, de ezt kénytelen volt visszavonni, mert a gazdasági élet látta a kárát. 1930-ban ezen a napon halt meg Fridtjof Nansen (Store-Frøen, Kristiania , 1861. október 10. – Lysaker, 1930. május 13.) norvég sarkkutató, oceanográfus, diplomata.Északi-sarkvidéki expedícióinak köszönhetően emelkedett Norvégia a sarkkutató nemzetek sorába. A 20. század elején végzett diplomáciai és jószolgálati tevékenységéért, a menekültügyben elért eredményeiért 1922-ben Nobel-békedíjban részesült. Híres expedíciója 1888 nyarán indult, amelynek során öt társával együtt elsőként szelte át síléccel Grönlandot. Utazása során Nansen nemcsak Grönland természetrajzát, de az eszkimó őslakosság életmódját is tanulmányozta. Hazatérésekor nemzete hősként fogadta. A népünnepélyen részt vett az akkor tizenhét éves gimnazista, későbbi híres sarkkutató, a Déli-sark felfedezője, Roald Amundsen is. Következő expedícióján, Fram nevű hajójával a sodródó jég hátán kívánta elérni az Északi-sarkot. A hajót úgy tervezték, hogy a megfagyó jég nyomása ne összeroppantsa, hanem mintegy a jégtábla hátára emelje a hajót. Hazatértét követően, 1896-tól a kristianiai (oslói) egyetemen az oceanográfia professzorává nevezték ki. 1910-ben szabadalmaztatta a mélytengeri vízmintavételt lehetővé tevő Nansen-palackot. Korszerű módszereket vezetett be a sarkkutatásba. Bizonyította, hogy különleges ruházatra és felszerelésre van szükség, tudományos számítások alapján írta elő az optimális élelmiszer-fejadagokat és bizonyította, hogy zsírra is szüksége van az emberi szervezetnek a sarkvidéki körülmények között. Expedíciói útvonalának kitűzésekor figyelembe vette az önfenntartás ösztönét is, azaz a mostohább viszonyokkal rendelkező területekről kiindulva tartott a kevésbé elhagyatott, esetleg lakott területek felé, ezzel elvágta maga mögött a visszatérés útját, és nagyobb teljesítményre ösztönözte önmagát. 1981. május 13-án egy török férfi, Mehmet Ali Ağca rálőtt II. János Pálra.Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel az félt a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Ağcát Olaszországban 30 év börtönbüntetésre ítélték, de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. Innen Törökországba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bűncselekményekért. 2006 januárjában szabadon engedték, de ez később tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe. A Vatikán álláspontja szerint a fátimai titkok közül a harmadik, melyet csak 2000-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg. 1982. május 12-én a portugáliai Fatimában egy spanyol pap újabb merényletet próbált elkövetni a pápa ellen, de a testőrség megállította. A merénylő nem értett egyet a II. Vatikáni Zsinat határozataival, a pápát pedig Moszkva ügynökének tartotta. Hét év börtönbüntetésre ítélték, majd száműzték Portugáliából.
