Egészség

Közel 3 és fél millió tonna szemetet hagynak a magyarok évente a bolygón

Közel 3 és fél millió tonna szemetet hagynak a magyarok évente a bolygón

2010. május 15., szombat
Közel 3 és fél millió tonna szemetet hagynak a magyarok évente a bolygón
Magyarországon fejenként évente 453 kilogramm szemetet termelünk, melynek mindössze 15 százalékát hasznosítják újra. Ezért az elkeserítő adatért egyaránt felelős a rendszer és az egyén. Bár valóban sok gátja van még annak, hogy a környezettudatos életmód meghonosodjon nálunk, kis odafigyeléssel akár pénz és energia-befektetés nélkül is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ne egy Föld nevű szeméttelepet hagyjunk az utókorra. Ha valaki feltenné a kérdést: hogyan óvhatjuk meg környezetünket, mit tehetünk ennek érdekében, valószínűleg a legtöbbeknek először a hulladékgazdálkodás modernizálása jutna eszébe. Gyűjtsük szelektíven a szemetet, használjunk kevesebb csomagolóanyagot, válasszunk újrahasznosított anyagból készített termékeket... ezeket talán már az általános gyerekek is kívülről fújják. A baj ott kezdődik, hogy az elméleti tudást nem követi a gyakorlat, hiszen - valljuk be - sok macera van ezzel a környezettudatosság-dologgal. Legalábbis a legtöbben ezzel mentegetik magukat. Pedig nem kerülne sokkal többe egy is odafigyelés. Egyetlen magyarországi lakos - és itt beleértendőek a csecsemők is - évente 453 kilogramm - közel fél tonna - szemetet termel. Csak próbáljunk ennyi szemetet egyben elképzelni... Még szomorúbb adat, hogy ebből mindössze 15 százaléknyit hasznosítanak újra. További két százalékot komposztálnak és 9 százalékot égetnek el. A maradék, 74 százalék lerakókba kerül. Ez 335 kilogramm évente, fejenként - vagyis Magyarország 2010-ben mért 10 millió 111 ezer lakosával számolva 3 millió 387 ezer 185 tonna. Ennyi szemetet hagyunk hátra a bolygón - csak Magyarországon. Csoda, hogy még elférünk rajta... Mint az előbbi adatokból is kitűnik, a szemét újrahasznosításával rengeteg hulladéktól mentesíthetnénk a Földet. Ehhez azonban elengedhetetlen a szelektív gyűjtés, amely Magyarországon sajnos még igen csak gyerekcipőben jár. Példaként álljon itt Szeged, ahol ez már jó ideje bevált és alkalmazott módszer, a szemét megfelelő kezelésére minden feltétel adott, a legtöbb helyen azonban mégsem működik. A szelektív gyűjtés "zászlóshajói" a kertvárosi magánházak, ahol - aki erre igényt tart - ingyen kaphat szelektív zsákot, melyben a papír-és műanyag hulladékot, illetve a komposztot (füvet, falevelet és egyéb konyhai zöld hulladékot) külön gyűjtheti, és csupán a maradékot kell abba a kukába borítani, melynek elszállításáért aztán fizetni kell. Érdekes megfigyelni, hogy itt, ahol tulajdonképpen költség és energiaráfordítás nélkül lehet környezettudatosan élni, hiszen gyakorlatilag semmibe sem kerül a kezünkben lévő szemetet egyik vagy másik zsákba dobni, sőt: a szelektív gyűjtés még költségmegtakarítást is eredményez, nos, itt sem mindenhol élnek ezzel a lehetőséggel. Leginkább a szomszédok mintakövetése a jellemző, vagyis abban az utcában, ahol többen igénybe veszik ezt a lehetőséget, ott előbb-utóbb a többi lakó kapuja előtt is megjelennek a szelektív zsákok. De mi van a lakótelepekkel, ahol még csak nem is jár házhoz a szelektív kukásautó? Nos, ott mintakövetésről szó sem lehet, ráadásul a kényelem és a plusz ráfordítás is hiányzik a rendszerből. Itt ugyanis aki környezettudatosan akar élni, bizony sokat is kell tennie érte. Meg kell keresnie a lakásához legközelebb eső szelektív konténert, és minden alkalommal elhordani oda a szétválogatott hulladékot. Nos, ez az, amire csak a legelszántabb környezetvédők képesek. Megállapítható tehát, hogy a rendszer sem a legtökéletesebb, lenne még rajta mit finomítani. Példaként említhetnénk Németországot, ahol becslések szerint a lakosság 90 százaléka gyűjti szelektíven a szemetet. Ez pedig többek között annak is köszönhető, hogy különböző szabályokkal ösztökélik a lakosságot a környezettudatos életmódra. A nagyvárosokban például már csak ilyen módon viszik el a szemetet, és a szemétdíj mértéke függ a szelektív gyűjtés mértékétől. A szelektíven gyűjtött anyagok elvitele jóval olcsóbb, mint a háztartási szemété. Németországban 4 féleképpen szortírozzák szét a szemetet: papír hulladék, fém és műanyaghulladék, biohulladék, és egyéb háztartási szemét. Érdekesség, hogy itt az úgynevezett eldobható üvegek is visszaválthatóak. A németek a nagy bevásárlóközpontokban felállított gépekhez viszik el az otthon összegyűlt palackokat, bedobják és 0,25 €-t kapnak érte. Tény, hogy a vásárláskor minden PET palackos termék ennyivel többe is kerül, de ez ösztönzi a visszaváltást. Mindezeken kívül az üvegeket és elemet külön gyűjtik, amelyeket a Magyarországihoz hasonló szigetekre juttatnak el, bizonyos időközönként. Ezekből a kategóriából - a háztartási szeméten kívül - mind újrahasznosul. A német Wikipédia adatai szerint, a kikerült papír 79%-a visszakerül a gyártókhoz és új felhasználásra kerül az új termékekben. Sajnos biztos, hogy ettől a szinttől mi, magyarok még nagyon messze vagyunk. De addig is, amíg idáig eljutunk, tehetünk azért, hogy ezt az iszonyatos mennyiségű szeméthegyet, amit magunk után hagyunk, csökkentsük. Ehhez pedig nem kell sem hulladékgyűjtő helyekre gyalogolnunk a több kiló szétválogatott hulladékkal, sem olyasmit tennünk, ami a napi kényelmünket hátrányosan befolyásolná. Íme néhány tipp, hogy tudatos - és környezetkímélő - fogyasztók lehessünk: Ne használj feleslegesen csomagolóanyagot! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a karácsonyi ajándékot is újrahasznosított újságpapírba gyűrd bele. Azt viszont igen, hogy amikor elhangzik az ismert kérdés: "Zacskót kérsz hozzá?" "Becsomagoljam?" "Beletegyem még egy táskába?" akkor nyugodtan mondj nem-et. Magyarországon egy átlagos napon 1,3 millió darab nylonzacskót viszünk haza a boltokból. Ezek általában polietilénből készülnek, ami több mint 100 év alatt bomlik le. Így tehát ha boltba mész, sokat tehetsz a környezetért, ha viszel magaddal táskát, kosarat. Ezzel ráadásul néhány multiban és a legtöbb kisboltban spórolhatsz is, hiszen a szatyorért fizetned kell. Ha pedig mégsem tudsz lemondani a reklámzacsiról, legalább olyat válassz, ami biológiai úton lebomló anyagból készült! Válassz újrahasznosított anyagokat! Újrahasznosított papír, zacskó, üveg, műanyag - ezek mind a környezettudatos élet eredményei. Ha ezeket használod, biztos lehetsz benne, hogy legalább miattad nem gyűlt tovább, sőt, csökkent a Földön a szeméthalom. Válaszd a visszaválthatót! Mivel a háztartási hulladék jelentős részét a műanyag flakonok és PET palackok teszik ki, jelentősen csökkentheted a felhalmozódó szemét mennyiségét, ha ezek helyett visszaváltható üvegbe palackozott italt iszol. Bár drágább valamivel, gondolj arra, hogy ha visszaviszed az üveget, a különbözetet visszakapod. Kerüld az egyszer használatosat! Műanyag poharak, edények, fésűk, fogkefék, golyóstollak - Magyarországon szerencsére még nincs olyan hatalmas kultúrájuk, mint az USA-ban, vagy Kínában. Az amerikaiak évente körülbelül 113 milliárd poharat, 39 milliárd evőeszközt és 29 milliárd tányért használnak és dobnak el, és a kínaiak is évente milliárdszámra termelik az úgynevezett "fehér szemetet". Remélhetőleg ebben nem követjük őket, és nálunk nem honosodik meg az egyszer használatos életmód. Ennek érdekében még egy buli kedvéért se csábulj el: papír-vagy műanyagtányérok és poharak helyett válaszd a mosogatást! Az üveg és a porcelán amúgy is sokkal elegánsabb! A cikk az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-5.5.6/2-2008-0006 számú „Mindennapi fogyasztóvédelem a Dél-alföldön - falvaktól a városokig” projekt keretén belül.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.