Rúzs

Szépségideálok a képernyőn és a művészetekben

Szépségideálok a képernyőn és a művészetekben

2010. április 1., csütörtök
Szépségideálok a képernyőn és a művészetekben
Amikor bekapcsoljuk tévénket, akarva-akaratlanul szembesülünk a reklámokkal, és a hozzájuk kapcsolódó reklámarcokkal. Ezek pedig még a legmagabiztosabb, legelégedettebb nőket is el tudják bizonytalanítani. Jogosan merülhet fel a kérdés: ők lennének a kifogástalan megjelenésükkel a férfi álmok netovábbjai? Vagy ébredés után, reggeli kávé előtt is így néznek ki? A Dove-kampány szerint át kell értelmezni, illetve ki kell tágítani a női szépség fogalmát. Ők azok, akik felvették a harcot az (ál) ideálokkal szemben… A szépségideálok koronként eltérőek voltak, amelyekre utaltak az adott kor művészeti alkotásai: gondoljunk a willendorfi vénuszra, a Milói Vénusz alkotásra, vagy az ókori egyiptomi híres királynőre, Kleopátrára és a róla készült megörökítésekre. Aztán váltsunk át vizuálisan napjainkra, amikor a reklámok tömkelege tárul elénk a kifogástalannál- kifogástalanabb reklámarcokkal. Sok nő ezek láttán frusztrációt érezhet; jogtalanul, ezeket a lányokat sok esetben számos szépítészeti szakértő hozta ebbe a bizonyos formába, amiben mi látjuk őket. Nem is beszélve az utólagos informatikai csodákról, a retusálás fortélyairól. Aztán eszembe ötlött Juhász Gyula, aki Annát megverselte. Mint utólag tudjuk; újságíróktól, és azoktól, akik közvetlen kapcsolatban voltak a nővel; nem volt az a klasszikus szépségideál, mégis látott benne valamit a költő, és legnagyobb Múzsája lett. Vagy Toulouse-Lautrec, aki mindenkit úgy ábrázolt, ahogyan ő látta. Barátja és Múzsája Jane Avril sem kifogástalanul jelenik meg: megrajzolja a litográfia nagy művésze a hölgy apróbb hibáit is. Viszont a reklámok sem mindig a tökéletességet hirdetik: a Dove- reklámkampányaiban helyet kapnak azok is, akik nem a kifutóról tévedtek be a médiába, hanem hétköznapi lányok, asszonyok. Ez a megmozdulás 2004 tavaszán kezdődött a Valódi Szépségért címmel, és a média által kialakított sztereotípiák ellen harcol. A Dove Önbecsülési Alap több programot is elindított a nők alacsony önbecsülése és negatív énképe ellen. Majd egy antireklámmal is előrukkoltak, amely során egy átlagos nőt szupermodellé változtatnak, lerántják a leplet, hogy hogyan is zajlik: egy-két bravúros szakértő, és retusáló program közreműködésével. Az eredmény valóban látványos, de a különbség sokkoló. Alátámasztva a médiában megjelenő (ál)szépségideálok káros hatásait egy újabb felmérés került napvilágra egy közösségi oldallal kapcsolatban. Eszerint több millió felhasználó nem tesz fel magáról képet, mert magát túl öregnek, csúnyának látja. Előfordul olyan is, aki idegen tollakkal ékeskedik, és vagy egy rajzfilmfigurát tesz ki, vagy akár egy másik ember képét, aki szerinte jobb megjelenésű, csinosabb. Sue Dover szerint; aki a felmérést készítő cég marketing igazgatója; a társadalom túl nagy nyomást gyakorol a hölgyekre, nagy elvárásokat támasztanak velük szemben, hogy az adott módon nézzenek ki. A szépség egy relatív fogalom, nem lehet pontosan meghatározni, hogy mi is az. Sőt, lehet valaki tökéletes, ha nem érzi jól magát a bőrében. Ami mindennél fontosabb, hogy elégedettek legyünk magunkkal, összhangban belsőnkkel… Forrás: http://www.kampanyavalodiszepsegert.hu/default.aspxhttp://www.kampanyavalodiszepsegert.hu/video_popup.aspx?id=evolutionhttp://www.noilapozo.hu

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.