Filozófusok az önkényuralmi rendszerekről

Totalitarizmus és intellektus néven szerveznek konferenciát a Szegedi Tudományegyetemen, ahol az antik megjelenéstől a modern önkényuralmi rendszereken át többek között olyan kérdésekkel is foglalkoznak, hogy a kelet-európai demokráciákban hogyan őrződtek meg a diktatórikus rendszer hagyományai.

Politológusok, politikai filozófusok érkeznek Európa számos országából – Írországból, Angliából, Spanyolországból, Ausztriából, Lengyelországból és Csehországból – arra a konferenciára, ahol a totalitárius rendszerek témakörét boncolgatják. „Ennek a témakörnek van egyrészről egy elméleti oldala, miszerint miként is használható ez a politikai-filozófiai kifejezés. Az egyik előadó például

Václav Havelt

idézve arról beszél majd, hogy ezek a rendszerek, melyek itt voltak Kelet-Európában, egyfajta poszttotalitárius berendezkedések voltak, nem annyira durva, mint a sztálini, de mégis önkényuralmi rendszer” – kezdte a rendezvény bemutatását

Csejtei Dezső

, az SZTE Filozófia Tanszékének egyetemi tanára, aki elmondta, hogy többen másként vélekednek e témában, ezért az elméleti része is érdekes lesz a konferenciának. A professzor szerint van a dolognak egy történeti oldala is, hiszen ebben a korszakban több tízmillió ember halt bele a diktatúrába. Erről semmiképpen sem szabad megfeledkezni, és sajnos szomorú aktualitást is ad az emlékezésnek a lengyel államfőt és delegációját szállító gép katasztrófája, hiszen ők épp a bolsevik diktatúra egyik rémtette, a katyni mészárlás helyszínére utaztak. „A harmadik érdekessége a szimpóziumnak, hogy egy külön szekcióban fognak doktoranduszok vitatkozni, 6-8 diák érkezik Lengyelországból és Csehországból is, így érdekes egyveleget adhatnak a különböző kultúrák fiataljainak a gondolatai” – így Csejtei.

Totalitárius örökségek

„Több előadás is szól olyan aktualitásról, hogy 1989-ben nem ért teljesen végett a totalitárius elemek megjelenése, vagyis a rendszerváltás után milyen nehéz volt megszabadulni bizonyos szokásoktól. Nagyon jellemző örökség például az ellenség démonizálása, ez megint olyan hozomány, ami a totalitarizmusokból jön. A politikai ellenfelet, vitapartnert nem pusztán csak ellenfélnek tekintem, hanem démoni erőkkel ruházom fel. Ezek olyan reflexek, amelyek újra visszaköszönnek egy demokratikus berendezkedésben is, sőt modernizálódva kissé átalakulnak, és ez bizony nem tesz jót egy ország külföldi megítélésének” – beszélt egy érdekes kérdésről a professzor. Az SZTE részéről

Mogyoródi Emese

a totalitarizmus antik eredetéről tart előadást,

Losoncz Alpár

a rendszer tanulságait próbálja levonni, Csejtei Dezső pedig az entellektüel szó gyűlöletes voltáról beszél a jobb- és a baloldali totalitárius rendszerekben. Az előadások angol nyelven folynak.