Gazdaság

A villamosenergia-igény fedezéséhez szükség lenne a paksi erőmű bővítésére

A villamosenergia-igény fedezéséhez szükség lenne a paksi erőmű bővítésére

2010. április 29., csütörtök
A villamosenergia-igény fedezéséhez szükség lenne a paksi erőmű bővítésére

Még a megújuló energia növekvő felhasználása és korszerű gázerőművek építése mellett is a következő évtizedekben szükség lenne a paksi atomerőmű bővítésére a növekvő villamosenergia-igény fedezéséhez - mondta Tombor Antal, az MVM tanácsadója csütörtökön Szegeden.

A hazai villamos-erőművek beépített teljesítménye jelenleg mintegy 9 ezer MW, a nagy erőművek többsége azonban elavult, öreg, környezetszennyező - hangsúlyozta a szakember a paksi atomerőmű bővítési lehetőségeiről a nagy egyetemi városokban rendezett konferenciasorozat első állomásán, a Szegedi Tudományegyetemen. Hozzátette: 2025-re mintegy 4 ezer MW kapacitású erőművet be kell zárni. A gazdasági válság csak átmeneti visszaesését hozott, a hazai villamosenergia-igény növekedése várható a jövőben. Még a kívánatos energiahatékonysági beruházások ellenére is éves szinten 1 százalékos növekmény várható, 2025-re 10-11 ezer MW beépített teljesítményre lesz szükség – tudatta

Tombor Antal

. Hosszútávon nem számíthatunk arra, hogy a különbséget importból fedezzük – hangsúlyozta az MVM munkatársa. A mintegy 6 ezer MW igény fedezésére számos lehetőség van, de a megújuló energiát használó erőművek jelentős fejlesztése mellett is a gázfelhasználás komoly növekedése várható, még akkor is, ha kettő, összesen 2-2,4 ezer MW teljesítményű atomerőművi blokk épül – közölte a szakember. A meglévő hálózat lehetőségeit kihasználva a két blokk megépítésének leggazdaságosabb helyszínének Paks tűnik, más telephely választása akár 30 milliárd forint többletköltséget jelenthet – mutatott rá Tombor Antal.

Végh János

, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet igazgatóhelyettese közölte, az elmúlt években változás következett be az Európai Unió energiapolitikájában, amely támogatóvá vált az atomerőmű építéssel kapcsolatban. Számos létesítési terv van Finn- és Franciaországban, valamint Bulgáriában. Hozzátette: 2009 végén a világon több mint félszáz blokk épült, 47 GW kapacitással. A harmadik generációs, kiváló biztonsági mutatókkal rendelkező erőművek négy-öt év alatt felépíthetők, tervezett üzemidejük pedig hatvan év – tudatta a kutató. Pakson nyomott vizes technológiájú reaktor létesítése a preferált, mivel a jelenleg működő négy ilyen blokk miatt ezekkel kapcsolatban komoly szakmai tapasztalat halmozódott föl – mondta Végh János.

Hózer Károly

, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet laborvezetője előadásában kifejtette, az új blokkok üzemanyag-ellátás hosszútávon és kockázatmentesen megoldható, a jelenlegi technológiákkal és fejlesztésekkel megoldható az üzemanyag újrahasznosítása.

Gerse Károly

, az MVM Zrt. általános vezérigazgató-helyettese közölte, az új blokkok építése üzleti alapon valósulhat meg. Egy 1000 MW teljesítményű blokk megépítése 2-3 milliárd euró körül alakul. Ez részben saját forrásból, a kivitelezői, illetve piaci hitelből teremthető elő, befektetőtárs bevonása csak kisebbségi részesedéssel képzelhető el.

Tringer Ágoston

, az MVM Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, már a nyolcvanas évek elején felmerült az erőmű bővítésének ötlete, a kezdeményezés azonban néhány évre feledésbe merült. A Magyar Villamos Művek Zrt.-nél (MVM) 2007-ben indult újra a – Teller-projekt nevet viselő – munka, a magyar Országgyűlés pedig 2009 tavaszán elvi engedélyt adott arra, hogy megkezdődjön új atomerőművi blokkok építésének előkészítése – közölte.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.