A multinacionális áruházláncok kis- és középvállalkozásokra mért kártékony hatása már régen ismert, és a mai napig fennálló probléma. Most azonban egy újabb piacról igyekszik kiütni az egyik külföldi tulajdonban lévő áruházlánc a magyar kisvállalkozókat. A Tesco évekkel ezelőtt megnyitotta első üzletét a belvárosban, s nemrég express néven a kisbolthálózatának következő tagját is, amely két hónap alatt „kiütötte” a szomszédos CBA-t a nyeregből. A Világgazdaság beszámolója szerint mivel a brit kereskedelmi vállalat úgy látta, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia hipermarketpiaca telítődött, a multiktól eddig idegen és „szűzen hagyott” kisboltpiacot is megcélozza, és Tesco Expressz önkiszolgáló üzleteket nyit. 2007-ben Szegeden nyílt az első a Dugonics téren, amit ma már egyszerűen csak belvárosi Tescóként emlegetnek a városlakók, és csütörtöktől szombatig a belvárosi bulikra szinte az összes fiatal itt vásárol alkoholt (amit gyakran a bolt előtt el is fogyaszt). Az újabb üzlet azonban még ennél is kisebb, kifejezetten kisbolt jellegű: az Anna kút szomszédságában nyílt, az APEH-szákházzal szemben. A tőle alig száz méterre üzemelő CBA két hónap alatt bezárta kapuit. Felvetődik a kérdés, hogy az eddig kifejezetten családi vállalkozásként működő kisboltokra milyen sors vár a belvárosban? Leértékelődő bevásárlóutcák?
„A rendszerváltás után elindult társadalmi gazdasági modell, melynek fő ismérvei a multinacionális cégek és az EU igényeihez való alkalmazkodás voltak, napjainkba látványos válságba került” – nyilatkozta Kohári Nándor önkormányzati képviselő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. „A nagy multinacionális láncok először a hazai kiskereskedelemre mértek érzékeny csapást, de immár hosszú évek óta egymással szemben is komoly kiszorítósdit játszanak. A téma szakértői szerint is a hazánkban jelen lévő kereskedelmi láncok száma nemzetközi összehasonlításban is magas, a verseny erős.” A politikus szerint beszédes az is, hogy a Billa és a Julius Meinl is már feladta a liberalizált magyar piacot. Ami ennél számunkra lényegesen fájdalmasabb – folytatta –, hogy a tíz legnagyobb ’hazai’ cégbe önmagát feltornászó Tesco, az utóbbi években is dinamikusan terjeszkedő Spar és üzletlánctársaik konkurenciaharcának és persze a sokaknál csökkenő reálkeresetnek eredményeként 2003 és 2007 között a kétezer fősnél kisebb településeken több mint 1800 bolt szűnt meg. A nagyvárosokban a hajdani bevásárlóutcák leértékelődése folyik, mind több az üres vagy a profilját gyakran váltogató üzlet. „A szegedi belváros kiskereskedelme mindinkább válságba kerül, de a piac telítettségét jelzi, hogy a Spar újszegedi gigaberuházása éppúgy nem akaródzik elindulni, mint ahogy visszalépett az Algyői út melletti bevásárlóközpontot megálmodó külföldi befektető is” – érvelt a képviselő. „A koncentráció erejét mutatja, hogy a rendelkezésre álló 2008-as statisztikák szerint Tesco 122 áruházával szemben a CBA hasonló forgalmát 3000 bolt adja. Ugyanakkor a legutóbbi ’világválságosdi’ ismét egyértelműen megmutatta, hogy több közgazdasági iskolánál erősebb és racionálisabb a józan paraszti ész. Kiderült, hogy bizony-bizony a multiknak is megvan a saját nemzetisége, akik a bajban elsősorban anyaországi központi érdekeiket nézik. A nemzetközi versenyben tartósan azok tudják megállni a helyüket, akik birtokon belül vannak és maradnak, azaz a sajátjukat védik és üzemeltetik” – fűzte hozzá a frakcióvezető-helyettes.
