Bánffy Miklósnak állítanak szobrot a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban

Bánffy Miklós politikus, író, képzőművésznek állítanak mellszobrot halálának hatvanadik évfordulóján a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban; a Strobl Alajos megmintázta portré bronz változatát Lapis András készíti el az eredeti gipszminta alapján – döntött pénteki ülésén a Tisza-parti város közgyűlése.

Strobl Alajos

1920-ban készített szobrot

Bánffy Miklósról

, amelynek márványból készült változata jelenleg a fővárosi Operaházban látható. A birtokukban lévő gipszet öntőformaként a Strobl-leszármazottak bocsátották a Szegedi Operabarátok Egyesületének rendelkezésre, akik elhatározták, szobrot állítanak Bánffy Miklósnak halálának hatvanadik évfordulójára, 2010. június 5-re. Bánffy Miklós Kolozsvárott született 1873. december 30-án. A jogi egyetemet szülővárosában végezte, majd országgyűlési képviselő, főispán lett. 1912-18 között az állami színházak főintendánsa volt, nevéhez fűződik a budapesti Operaház átépítése. 1917-18-ban az általa tervezett díszletekben és jelmezekben mutatták be

Bartók Béla

A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára című műveit. 1926-ban visszatelepült Erdélybe, felvette a román állampolgárságot, és az erdélyi szellemi élet vezére lett. Szeged is sokat köszönhet Bánffy grófnak.

Klebelsberg Kunó

közeli, gyermekkori jó barátjaként egyik megálmodója volt a Dóm tér építésének, és az árkádsorral körbe vett téren a Salzburg mintájára kialakított nyári játékoknak. 1934-ben a Szabadtéri Játékokon saját rendezésében és finanszírozásában mutatták be Az ember tragédiáját, amely monumentalitásában egyedülálló volt a játékok történetében. A második világháború után vagyonát elvesztette, betegen áttelepült Budapestre, és ott halt meg 1950-ben. Sírja Kolozsvárott, a házsongárdi temetőben található.