Szegedről indult kutatók világsikere a molekuláris orvostudományban

Az egyik legtekintélyesebb tudományos lapja, a Nature Genetics „The Molecule of the Year” (Az év molekulája) díját 2009-ben megjelent dolgozatával egy olyan kutatók csapata nyerte el, amely vezetője az egykor Szegedről indult Izsvák Zsuzsa. A világsikert hozó tudományos eredményről az egykor a Tisza-parti városból indult kutatók professzora, Szabad János számol be.

Minden kedves olvasó tudja, hogy az igazi kutató azért dolgozik, mert (i) eredendő kíváncsiság munkálkodik benne, mert (ii) ki reméli érdemelni azon kutatótársak elismerését, akikhez tartozónak érzi magát. (És persze örül, ha még mondjuk gyakorlati haszna is van erőfeszítéseinek.) Munkája gyümölcsét nemzetközi szakfolyóiratokban teszi közzé. Lehetőleg olyanokban, amelyeknek súlya van, amelyeket a világ minden magát valamire tartó szakembere olvas. A folyóiratok egyik legtekintélyesebbike a Nature Genetics, amelyben a genetikával kapcsolatos, általános érdeklődésre számot tartó dolgozatok jelennek meg. Számos folyóirat szerkesztősége (a Nature Genetics-é is) megszavaztatja olvasóit: melyik volt az év legjelentősebb dolgozata. Nos, amint arról a moleculeoftheyear@yahoo.com honlap tájékoztat, a Nature Genetics-ben 2009-ben megjelent dolgozatával egy olyan kutatók csapata nyerte el a „The Molecule of the Year” díjat, amely vezetői az egykor Szegedről indult

Izsvák Zsuzsa

és

Ivics Zoltán

, tagjai között pedig ott van

Ivics Zoltán

és

Mátés Lajos

. A díj történetében először fordult elő, hogy európai műhely munkatársait díjazták! Izsvák Zsuzsa Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett, és a jelen tájékoztató összeállítója tanított neki genetikát. Végzés után az MTA Szegedi Biológiai Központjába került, majd sodródott Minneapolisba, az USA-ba. Onnan Berlinbe vitt útja, ahol férjével, Ivics Zoltánnal saját csoportot alapítottak a Max Delbrück Molekuláris Orvostudomány Központban. Mátés Lajos az SZBK-ban dolgozva, a Szegedi Tudományegyetem doktori iskolájában érdemelte ki a Ph.D. fokozatot. Izsvák Zsuzsa immáron a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, bár felmerült annak lehetősége, hogy Szegedre jönnének dolgozni. Hogy mivel érdemelte ki ez a csapat a nagyszerű elismerést? Az ember régi vágya a génterápia, az öröklődő, ún. genetikai betegségek gyógyítása DNS-el. Nos, az első klinikai kísérletek emberben a világon először az USA-ban (hol máshol) kezdődtek el 2008-ban a magyarkutatók munkássága alapján. (A génterápia olyan alacsonyabbrendű élőlényekben, mint pl. a baktériumokban, élesztők, férgek, muslicák és az egér, rutinfeladat.) Ők voltak azok, akik a világon először készítettek olyan eszközt, amely alkalmas arra, hogy gerinces élőlények kromoszómáiba idegen eredetű DNS-t illesszünk, génterápiát végezzünk. Az eszköz pedig nem más, mint egy olyan ugráló gén (transzpozon), amelyet 14 milliónyi éves Csipkerózsika álmából az Izsvák és az Ivics műhelyek munkatársai keltettek életre, és kereszteltek el Sleeping Beauty-nak, magyarul Csipkerózsikának. Ők hozták létre az első olyan ugráló gént, amely gerinces élőlények DNS-ében képes helyét változtatni. Sőt, a Sleeping Beauty módosításával olyan változatot készítettek, amely immáron alkalmas a génterápiára. A díjat azért a dolgozatukért adták, amelyben a módosított Sleeping Beautyt leírták. Ugye önökben is felmerül a kérdés: mindezt miért nem Szegeden? Ha tudják a választ a kérdésre, árulják el

Szabad Jánosnak

(szabad@mdbio.szote.u-szeged.hu), e kis tájékoztató összeállítójának.