Egyetem

Innovatív Ötlet Díj: az ammóniamérés lett a befutó

Innovatív Ötlet Díj: az ammóniamérés lett a befutó

2010. január 15., péntek
Innovatív Ötlet Díj: az ammóniamérés lett a befutó
A „2009. évi Dél-alföldi Innovatív Ötlet Díj” elnyerésére írt ki pályázatot a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. és a Biopolisz Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft. Az első alkalommal kiosztott elismerést a környezetvédelem, a gumiipar és a hagymatermesztés területén munkálkodó kutatók nyerték. Pályázni lehetett bármely új, saját feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható és piacképes műszaki megoldást tartalmazó kutatási témával, cikktervezettel, szellemi alkotással, technológiával. A december 15-ei határidőig 11 pályázat érkezett. A pályázatokat elbíráló bizottság elnöke, Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének igazgatója kiemelte: meggyőződésük, hogy Magyarország fejlődése az innováción keresztül történhet – ezt, és különösen a fiatal tehetségek ötleteit minden erővel támogatni kell. A zsűri a pályamunkák ötlet- és újdonságtartalma, tudományos értéke mellett azt is díjazta, milyen valós fejlesztések alapulhatnak a találmányon. A bírálatnak részét képezte egy professzionális újdonságkutatási eljárás, amit a szabadalmaknál is alkalmaznak. A pályázat harmadik helyezettje – mely százezer forintos jutalommal jár – Datki Zsolt László (felső képünkön balra), aki a hagymát vizsgálta, és eredményei a régióban oly jellemző hagymatermesztés hatásfokának javítására használhatók fel.
A második díjat Nacsa László (felső képünkön jobbra) kapta gumiipari találmányáért, pályázatának címe: „Roppantott csatlakozó különösen mélyfúró tömlőkhöz.” Találmányát (mely második képünkön látható) 300 ezer forinttal díjazták. Az első díjjal járó félmillió forintot egy kutatócsoportnak ítélte meg a bírálóbizottság. A pályázat öt fizikus és környezetmérnök munkája: Mohácsi Árpád, Pogány Andrea, Galbács Zoltán, Bozóki Zoltán és Szabó Gábor. „A kidolgozott módszer a növények által kibocsátott ammóniát méri” – magyarázta portálunknak a díjat átvevő Mohácsi Árpád (felső képünkön középen), a projekt vezetője, az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tudományos munkatársa. A nitrogénkörforgás egy része az ammónia-kibocsátás, illetve -elnyelés: erre egy alkalmas műszert fejlesztettek a kutatók. A vizsgálat a Nitroeurope nevet viselő projektből indult, amely a nitrogén útját hivatott követni: például a műtrágyázással bevitt nitrogént kíséri végig a környezetben – ennek a kutatásnak egy része volt az ammónia-kibocsátás. „Ammóniaméréssel foglalkoztunk, ám a műszerünk nem volt elég érzékeny. Ezért egy fejlesztést kellett végrehajtanunk, hogy mérhető legyen a kis koncentráció is” – fejtegette Mohácsi Árpád, és azt is elmondta, felfedezésük kapcsán már szabadalmon is gondolkoznak. Olyan műszert építenének, amelyet a Nitroeurope-ban résztvevők megvásárolva hasznosíthatnak. Egy ilyen szerkezet működik már egyébként Bugacpusztán: ez három különböző szinten méri az ammónia-kibocsátást, ezzel lehet megfigyelni, hogy napszaktól, hőmérséklettől függően a növények hol kibocsájtanak, hol elnyelnek ammóniát – mondta el portálunknak a fizikus. Ezek a mérések a nitrogénkörforgás megfigyelésére hasznosak: segítségükkel megfigyelhető például a műtrágya sorsa, hasznosulásának aránya is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.