Sport

Háborús helyzetben is fennmaradt a 90 éves SZVSE

Háborús helyzetben is fennmaradt a 90 éves SZVSE

2010. január 22., péntek
Háborús helyzetben is fennmaradt a 90 éves SZVSE
A Szegedi VSE kilencvenéves működése során volt már több aranykorszak, jelenleg a túlélésért küzdenek. Szokol Lajos társadalmi elnök kijelentette, továbbra is sportcélokat szolgál a 3,8 hektáros ingatlan, és nem lesz a területen bevásárlóközpont. A SZVSE-ben 600 fiatal sportol.– Elnök úr, mindig ilyen hideg szobában dolgoznak? Rossz a fűtési rendszer? – Nem fűtjük az irodát és az öltözőket sem, mert nincs rá pénz. Csak a mérkőzések idejére biztosítjuk a meleg vizes tusolást. Az intézkedést két éve hoztuk, a kiadások csökkentésére, a szakosztályok elfogadták. – Bizonyára tíz-húsz évvel ezelőtt nem gondolta, hogy ilyen körülmények között ünneplik majd a Szegedi VSE 90. születésnapját. Mi vezetett idáig? – Tíz éve már a MÁV nem támogatja az egyesületet, a szponzori pénzek is megszűntek, és a város mostoha egyesülete lettünk. Az egyesületben pedig hatszáz fiatal sportol. – Elhangzottak a közelmúltban olyan nyilatkozatok a sajtóban, hogy a SZVSE-pálya kong az ürességtől. Nem használja senki. Nekem meg azt mondja, hogy több mint félezer fiatal jár ide.– Azoktól hallhatott, olvashatott ilyet, akik az elmúlt két évben elkötelezett hívei voltak a sporttelep megszüntetésének. Rendszeres munkát végeznek a szakosztályok. Sajnos a városban azokat a sportágakat, amelyeket működtetünk (atlétika, birkózás, labdarúgás és tájékozódási futás) mostoha körülmények között lehet művelni. Nem volt ez mindig így, hiszen több aranykorszaka volt egyesületünknek, amelyet a MÁV 1919-ben alapított. Elsőként a labdarúgókat fogadta be az egyesület, akik az 1940-es évek elején NB I-ben játszottak, majd Futó Géza 1929-ben megalakította a birkózószakosztályt, ahol olyan válogatottak sportoltak, mint az alapító vagy Höhn József az ’50-es, Kovács Sándor a ’60-as és a világbajnoki ezüstérmes Péter István a ’80-as években. Az 1923-ban alakult atlétikai szakosztálynak sokáig tagja volt a kétszeres olimpikon gyalogló Dudás Gyula, a szupermaratoni távokon világcsúcsokat futó Sipos István, az országos bajnok középtávfutó Visnyei Márta vagy az ötvenes évek válogatott 800-asa, Bárkányi István. Az 57 éves múltra visszatekintő tájékozódási futók is letették névjegyüket, 1995-ben Oláh Katalin világbajnok lett, majd Sinkó János Európa-bajnokságot nyert. – Az elmúlt két évben hatalmas vihar dúlt a klub körül, a város azt szerette volna, ha ingatlancserével elhagyják a 3,8 hektáros sporttelepet, és átköltöznek a Felső Tisza parti stadionba. Hol tart most az ügy? – A létesítményünk területén bevásárlóközpontot szerettek volna építeni. A két évvel ezelőtti klubvezetés kötött opciós szerződést egy vállalkozással, de mivel az nem teljesítette a leírtakat, ezért az „üzlet” nem jött létre. A vállalkozás pert indított, de a bíróság elsőfokon a klubnak adott igazat. A jövőt is a Kossuth Lajos sugárúti létesítményben képzeljük el, és reméljük, a város ezt elfogadja.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.