Ferencesek: az evangélium szerint élni

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Papság Éve XI.

no images were found

Több szerzetesrend is jubilál, jubilált ez évben: a piaristákkal már megismerkedhetett az Olvasó, most pedig Alsóvárosra látogattunk el, és a 800 éves fennállásukat ünneplő ferencesek egyik tagjával, Varga Kamill alsóvárosi plébánossal beszélgettünk a papi hivatásról.

– Sokan ma talán már nem is értik a szerzetesség lényegét, egyszerűen „csuhába öltözött papoknak” vélik önöket.

– Pedig a szerzetességhez nem tartozott hozzá mindig a papság, igazából a sivatagi atyák a 300-as években igyekeztek Jézus Krisztus életformáját mind jobban megvalósítani. A harmadik századig a Jézusról való tanúságtétel legfontosabb eleme a vértanúság volt, azután a harmadik században, és különösen a keresztényeknek a Római Birodalomban szabad vallásgyakorlatot engedélyező milánói rendelet megjelenése után már a szerzeteseszmény került előtérbe, mint Jézus Krisztust legszorosabban követő életmód. Egy szerzetes Isten előtt áll, így végzi a szolgálatát.

– És konkrétan a ferencesek?

– Mi igyekszünk azon a módon követni Jézust, ahogy azt Assisi Szent Ferenc tette, aki időnként elment remeteségbe, máskor prédikálni, szolgálta a leprásokat és a betegeket. Mi ferencesek közösségben szeretnénk az ő példáját megvalósítani: vannak plébániánk, iskoláink. Egy adott létszámú testvér letelepszik egy helyen – itt Szegeden például négyen vagyunk – és ezek után vállalhatunk akármilyen munkát. Jelen pillanatban plébániát látunk el, szegénykonyhánk van, lelkigyakorlatokat tartunk, emberekkel foglalkozunk.

– 800 éves a rendjük, változik-e például a regulájuk, igazodva az időkhöz?

Varga Kamill testvér jászberényi származású, szerkezetlakatosként dolgozott korábban. „Isten ezt az utat, ezeket a helyeket használta fel arra, hogy meghívjon. Jászberényben van egy ferences templom – igaz, jelenleg nem a ferencesek ellátásában – annak az imádságos légköre is lehetett hatással rám. Volt egy elődöm, Kovács Kamill testvér, aki szintén arról a környékről származott, mint én. Ő lebénult fél oldalára, és szenvedéseit, ágyhoz kötöttségét azért ajánlotta fel, hogy Jászberényből legyenek ferencesek…”

– Szent Ferenc azt írta regulájában, vagyis életszabályában, hogy a testvérek éljenek az evangélium szerint – ez a legfontosabb. Ez pedig nem jelent mást, mint amit Jézus élt a Földön, a szeretetet, és amit tanított. Ennek vannak olyan mozzanatai, amelyek örök érvényűek, és vannak egy társadalmi időhöz vagy berendezkedéshez kötöttek: Jézus is más korban élt, és 2009-ben is máshogy élünk. Figyelni kell az idők jeleire. Most plébánián, szegénykonyhán és lelkigondozásban szolgálunk, lehet, hogy jövőre nem ez lesz a legkiválóbb struktúra, hanem mondjuk utcaevangelizáció – figyelni kell a jelekre.

– Nemcsak Alsóvárost szolgálják.

– Az Alsóvárosi Plébániához tartozik kultúrház és temető is. Alsóváros, Kecskéstelep, Klebelsbergtelep és Gyálarét lakói mind a mi vonzáskörzetünk, nemcsak azokért vagyunk, akik katolikusok és templomba járók, hanem mindenkiért, aki itt él. A ferences plébániák sajátossága, hogy nemcsak azok járnak ide, akik itt laknak, hanem Szegedről és környékéről is érkeznek hozzánk.

– Ez igen nagy területet jelent, aminek ellátására négyen vannak.

no images were found

– Én nem innen indulok ki, hanem onnan, hogy a katolikus egyház Jézus egyháza: azok az emberek, akik itt élnek, Jézushoz tartoznak, én itt csak Jézus megbízottja vagyok, a legnagyobb felelősség mégis Rá hárul. Ő az, aki életét áldozta az összes emberért, azokért is, akik itt élnek.

– Említi, hogy jönnek nem hívők vagy nem katolikusok is, hol jelentkeznek ők leginkább?

– Rendszeresen szoktak nálunk nem katolikusok is megjelenni, különösen házasodni szándékozók, akiknél egyik fél vagy protestáns, vagy nincs is megkeresztelve. Plébániánkon 37 család segít nekem a jegyesoktatásban, 7-9 alkalommal ezek a családok tanúságot tesznek arról, hogyan élik meg ők a házasságot, az örömöket, a nehézségeket, gyereknevelést, így a minket felkeresők között mindig vannak protestánsok is. Az ideérkező nem mindig vallásos jegyesek pozitív fogadtatást kapnak tőlünk, és azt évek múlva is emlegetik. Emellett életük értelmét kereső fiatalok is befogadó közösségre találnak nálunk.

– Mi a helyzet a keresztelőkkel? A kevésbé vallásos emberek a keresztség szentségét is gyakran csak felszínes szertartásként élik meg.

– Nekünk nem azzal kell foglalkoznunk, hogy miért nem volt az illető az elmúlt időben megkeresztelve. Arról teszünk tanúságot, milyen jó ebben a közösségben lenni, vasárnap családos misén részt venni, ahol ott vannak a gyerekek is az oltár körül, van óvodásújság, mise után íjászat, teaosztás, tánctanfolyam és mindenféle program.

Default thumbnail
Előző sztori

"Mesés" alakítás a Kisszínházban

Default thumbnail
Következő sztori

Lázongás az MSZP kongresszusán?

Legutóbbi hasonló cikkek