Képregényfesztivál szegedi alkotókkal a Somogyiban

November 14-én szombaton a Somogyi-könyvtárban rendezik meg az Első Szegedi Képregényfesztivál és Vásárt, melyen szegedi képregénykészítők is megmutatták magukat.

A Somogyi-könyvtárban a műfaj jeles művelői, gyűjtői, kiadói és legjobb ismerői mutatják be a képregény hazai és „világtörténetét.” A könyvtár a keretrendszert biztosítja az eseménynek, de a szervezésben részt vevők remélik, hogy a képregényfogyasztó réteg is szívesen találja majd magát a bibliotéka falai között – mondta el portálunknak

Andóczi Balogh Éva

, a könyvtár PR-munkatársa. A rajzolt főszereplők közt Kajla és Vuk mellett a „szegedi születésű”

Kalyber Joe,

Pszicho Dzsánki

és az X-Embörök is fölsorakoznak. Az érdeklődők találkozhatnak az alkotókkal, jelen lesz

Pilcz Roland, Mráz István, Oravecz Gergely, Rozgonyi Zalán

és

Váradi Gábor

. Sok más mellett egy kiállítást is megtekinthetnek a résztvevők, amely a nemrég elhunyt

Dargay Attila

jelentős képregényes munkásságába ad betekintést: nyomtatás előtti munkái is láthatók lesznek, a kiállítók a kArton Galériától is kaptak kölcsön oldalakat. Dargay munkássága egyébként

Kiss Ferenc

előadásában is előkerül majd, illetve szintén itt lesz a képregényes témákban nemrég két kötetet is publikált

Kertész Sándor.

Honnan jött Kalyber Joe?

„Már óvodás koromban nagy filmrajongó voltam: Star Wars, Indiana Jones és társaik érdekeltek, amiket a német kereskedelmi csatornákon láthattunk” – meséli az esemény plakátján is szereplő, közel másfél évtizedes pályafutásra visszatekintő Kalyber Joe figura megalkotója, Pilcz Roland

(képünkön jobbra)

. A képregény első része egy kitalált város főiskoláján, színes, idilli világban játszódik. Az „Eső” címet viselő második rész pedig New York-ban folytatódik, a valós világba lépünk ki ebből az idillből, sokkal sötétebb, szürkébb és kékebb. És így tovább, szabályos váltakozás figyelhető meg a részek között: az egyik kicsit kalandosabb, ponyvásabb, a másik földhöz ragadtabb. „Szeretem ezt a hullámzást: azonosulni tud vele egy hétköznapi ember, de senki sem szeretne ugyanakkor olyan dolgokat olvasni, amiben semmi extra nincs. Valós problémák, megfűszerezve nem hétköznapi kalandokkal” – adja meg a receptet Pilcz Roland. Bár az alkotó szegedi, a képregény abszolút nem Magyarországon játszódik – igaz, Roland a későbbiekben gondolkodik egy ilyen megoldáson is.

A szociopata – fecskendővel

Mráz István (képünkön középen) 14 éves kora óta irogat novellákat, és körülbelül ugyanennyi idő óta foglalkoztatja az amatőrfilmezés is. 18 évesen vette komolyabban kezébe a képregényeket, és rajzolt egy karaktert – így született Pszicho Dzsánki. „Először filmben gondolkoztam, de túl sok minden kellett volna hozzá” – meséli István. Társalkotója, Oravez Gergely rajzolja a képregényt, a kitalált világ nagyon sokat módosult neki köszönhetően is. „Mivel szerzői kiadásban készítjük a képregényeket, hosszabb történeteket nem lehet feldolgozni. Gergő dolgozik, én egyetemre járok, így egyelőre ilyen töredékes formában működik az alkotómunka – de látjuk, hogy vannak benne lehetőségek, és kicsit hosszabb történetekkel is szeretnénk próbálkozni” – tudtuk meg Mráz Istvántól. A képregény különlegessége egyébként, hogy próbálják a hangokat a szokottól eltérően megjeleníteni, és különleges szerepet szánnak a zenének.

Magyarított mutánsok

A harmadik befutó lehet Szeged fronton az X-Embörök, mely egy paródia az X-Men és a magyar világ számára egyaránt – mondja Rozgonyi Zalán (képünkön balra), aki egy a fesztiválon bemutatkozó új képregény társalkotója az azt író és részben rajzoló Váradi Gábor mellett. Az ötlet eredeti apropóját az X-Men film adta. „Kijött a közönségfilm, és olyanok fordították, akik nem igazán ismerték a képregényt. Sok nevet megváltoztattak – a rajongók nagy bosszúságára” – magyarázza Zalán. A bevett „Rozsomák” helyett „Farkast”, „Vihar” helyett „Ciklont” stb. kaptak a X-Men-rajongók. „Ekkor kezdtünk azon gondolkodni, hogy miként tudnánk rosszabbul lefordítani a neveket” – fejtegeti a paródia keletkezésének körülményeit az ifjú alkotó. Így lett Rozsomákból a még nevetségesebben hangzó Torkos Borz, Mysticből Titokzat és így tovább. Egyébként Mr. Sinister paródiájától, Baljós úrtól eltekintve a képregény a mai időkben játszódik, és társadalomkritikát is szeretne megfogalmazni: a közgondolkodást, a magyar társadalom hangulatát szeretné visszatükrözni. Az ifjú titánoktól előadások is hallhatók majd a fesztiválon, melynek részletes programja a könyvtár honlapján olvasható.