Közélet

Gazdára lelt a szemét: A Tisza mint folyó és közterület – Panoráma

Gazdára lelt a szemét: A Tisza mint folyó és közterület – Panoráma

2009. november 9., hétfő
Gazdára lelt a szemét: A Tisza mint folyó és közterület – Panoráma

Dobi László: „A megelőzés mindig olcsóbb, mint az eltakarítás”

Közös megállapodást kötött Botka László, Szeged polgármestere, Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. igazgatója és Dobi László, az Atikövizig vezetője a Tisza-part jövőbeli tisztán tartásáról, takarításáról. A város pályázat útján nyert pénzből kívánja foglalkoztatni azt a 20 fős brigádot, amelynek semmilyen más feladata nem lesz, csak a folyópart tisztántartása. A munkát közmunkások végzik, az Atikövizig pedig – mint Dobi László igazgatótól megtudtuk – a szakirányítást adja. A korábbi években mindig gondot okozott, kinek mi a feladata, kinek a hatásköre például eltávolítani a hullámtérből, a vízpartról a szemetet, az áradás után partra sodort rengeteg pet palackot, flakont, üveget. „Mi államigazgatási intézmény vagyunk” – érvel Dobi László –,„működésünket a vízgazdálkodási törvény szabályozza. Ebbe nem tartozik bele a kommunális hulladék eltakarítása. Az Atikövizig elsősorban az árvízvédelmi létesítményekért felelős. A folyónak – mint kizárólagos állami tulajdonú vízfolyásnak – mi vagyunk a kezelői.” Itt kezdődik a jellemzően magyar jogi csűrés-csavarás, amit unikumként akár le is védethetnénk. A közterület-felügyeletről szóló ’99-es törvény a következőképpen határozza meg a közterület fogalmát: mindaz az állami, önkormányzati vagy magántulajdonú terület, amit bárki korlátozás nélkül használhat. Ha ez így van, akkor a kommunális hulladék eltakarításának közszolgáltatás keretében kell történnie. Tehát a szemét a környezetgazdálkodásé. Létezik azonban egy másik törvény is, az épített környezetről, amely a következőképpen rendelkezik: közterület az, ami annak van bejegyezve a földhivatali nyilvántartásban. A Tisza köztudottan folyóként, és nem közterületként szerepel a bejegyzésben. Innentől kezdve lehet okoskodni. Mivel az Atikövizig nemcsak vízügyi, hanem környezetvédelmi igazgatóság is, így nem tud, és nem is akar kibújni a felelősség alól. A faramuci helyzet kapcsán Dobi László más Tisza-parti városok gyakorlatát is megvizsgálta, vajon hogyan oldják meg a problémát. Csalódottan kellett konstatálnia, sem Szolnok, de egyetlen Tisza-parti város sincs ilyen helyzetben, mint Szeged, sehol sem ilyen a part konfigurációja, sehol nincs ilyen áramlási homorulat, tehát ennyi vízparti szemét, mint nálunk. A közelmúltban kötött megállapodás arról is szól, hogy a jövőben nem fogják egymásra hárítani a felelősséget, mind a három fél partnerként vesz rész a közcélú munkában, és napi kapcsolatban állnak egymással. Dobi László a külföldi példákat hozta fel. Német, osztrák, svájci településeken nagyon szigorú közterület-felügyelet működik. Ők nemcsak figyelmeztetnek, hanem – ha kell – bírságolnak is. Tehát nálunk sem ártana komolyan venni a szemetelést, ha azt akarjuk, tisztább legyen városunk és a Tisza-part. Itt csak zárójelben jegyzem meg, miközben képtelenebbnél képtelenebb rendeletekkel és jogszabályokkal üldözik azokat, akik rágyújtanak a buszmegállókban, vagy szívják az iskola előtt, annak, aki a Tisza-part lépcsőjén bandában iszogat, majd lehajítja az üveget az útra, vagy a folyópart kövein töri szét, annak a haja szála sem görbül meg. Sem az igazgató, de e sorok írója sem hallott olyan esetről, hogy ezeket a randalírozó fiatalokat egyszer is megbüntették volna szemetelésért. Abban megegyezünk, nyilván a prevenció lenne a legfontosabb. Az idén szerencsénk volt, alig esett csapadék, az aszály következtében a sokéves átlagot meghaladó hőmérsékleti csúcsok születtek. A Tisza lomhán folydogált, árhullámoktól mentes időszakot tudunk magunk mögött. Ebből kifolyólag szemét sem érkezett a folyó hátán. Akkor legalább mi ne szennyezzük. Az Atikövizig igazgatója is szigorúbb környezet-felügyeleti jelenlétet, hatékonyabb bírságolási rendszert, a környezettudatosabb szemlélet kialakítását támogatja. Mint fogalmaz: „A megelőzés mindig olcsóbb, mint az eltakarítás.” Egyetértünk, hiszen mindezt az adófizetők pénzéből finanszírozzák, tehát csöppet sem mellékes, egy-egy közfeladatra, jelen esetben városunk és környezetünk tisztaságának megőrzésére, mennyit költünk.
Tisza-part jelenlegi állapota in Szeged

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.