Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Gazdaság

Bajban a baromfiágazat: Tojáshéjon táncolva

Bajban a baromfiágazat: Tojáshéjon táncolva

2009. október 13., kedd
Bajban a baromfiágazat: Tojáshéjon táncolva
Amint egy cseppben ott van a tenger, úgy egy egyszerű tyúktojás példáján keresztül jól vizsgálhatók a termelőket és forgalmazókat egyaránt sújtó nehézségek, az elmúlt években hihetetlen mértékben lecsökkent baromfigazdaságok és a többi élelmiszerhez képest aránytalanul olcsóvá vált termék problémái. Mindezekről egy harminc éve tojást árusító kereskedővel beszélgettünk, akitől egy biztató mondatot legalább hallottunk: van még, ahol a minőségért mindig személyes garanciát vállalnak. Talán nem túlzás azt mondani, hogy Kotogány Jánost mindenki ismeri, aki a Mars téren az elmúlt harminc évben vásárolt tojást. Amint elmesélte, 1968-ban még kifutófiúként kezdte a munkát a piacon, saját magánvállalkozását pedig 1979 óta működteti. A kereskedelem náluk családi hagyomány, nagyapja Nagykikindán volt baromfi-nagykereskedő, de ősei közül az elmúlt 150 évben szinte mindenki dolgozott piacon. A vállalkozást ő is fiának adta tovább, kitanította a szakmára, most is együtt dolgoznak a cégnél. „Ebben a szakmában nagyon fontos a személyes ismeretség, mivel sokkal kevesebben tartoznak ebbe a körbe, mint például a folyton változó létszámú zöldségesek közé” - osztotta meg tapasztalatait Kotogány János.

Sok munka és ráfizetés

A kereskedő elmondta, régen a piaci árusoktól vásárolták fel a tojást továbbértékesítésre, de a forgalom akkoriban a jelenleginek mindössze 8-10 százaléka lehetett. Néhány éve még a naposcsibét is rengetegen keresték, de mára a vele járó munkát a tápok drágulása és a ráfordítandó idő miatt egyre kevesebben vállalják fel. Ma már a baromfihús viszonylag olcsóvá vált, de egyre inkább meglátszik a különbség a házi tenyésztésű és a boltokban kapható, sokszor ismeretlen származású baromfi húsa között. Kotogány János szerint két nagy válság sújtotta az ágazatot: 1996-ban az orosz piac összeomlása után a kisebb gazdaságok mentek tönkre, 2006-ban pedig a madárinfluenza okozta pánikhangulat miatt hagyták abba sokan a szakmát. Ők is abban az évben keltettek utoljára csibét.
A tápok ára is ekkor lódult meg jelentősen és ma már hiába olcsó a gabona, mégsem mernek állattartásba kezdeni az emberek. „Ha valaki egyszer abbahagyja, később valószínűleg nem fogja folytatni, mivel sok munkával és lemondással jár. A legtöbb embert azt riasztja, hogy anyagilag sincs biztonságban, aki belevág. Az nem lenne baj, ha sokat kell dolgozni, de ha még rá is fizetünk, akkor tényleg nem érdemes tovább csinálni mindezt” - kesergett a kereskedő.

Bizonytalan támogatások

„Azért is fogynak a termelők, mert az állami és az uniós támogatások nem jutnak el hozzájuk: vagy megkapják, vagy nem. Ez pedig elveszi a kedvüket attól, hogy beleugorjanak a bizonytalanságba.” Az Európai Unióhoz való csatlakozás által hozott szigorítások főleg az adminisztráció területén érezhetők. Ezzel a vállalkozó szerint az illegális gazdaságba „tolták át” az embereket, hiszen ami nincs dokumentálva, azt nem is lehet ellenőrizni – emiatt is árusítanak azóta egyre többen piacon és háznál. „Magyarország régebben Európa éléskamrája volt – most pedig hová süllyedt? Ez nem a gazdaságokban dolgozókon múlt, hanem azokon a vezetőkön, aki ide juttatták” - fogalmazott Kotogány János, aki hozzátette, nem tud olyan megyei gazdaságot megnevezni, ahol ötezer tyúknál többet tartanának. A bábolnai gazdaság vezetőjével való beszélgetésére utalva elmondta, ma csirkét ötszázezer, tyúkot százezer darab feletti mennyiséggel érdemes tartani, mert csak így hozza vissza a ráfordított összeget. Változást csak a támogatási rendszer módosításától és a hazai gazdaság élénkítésétől várnának, mivel csak akkor lesz az embereknek pénze és vásárlóereje, ha munkát és azért normális fizetést kapnak.

Árak és színek

A nagy áruházakban főleg importból származik az akciós, olcsó tojás. Ott inkább a kisebb – S, M – méretűeket árusítják. A kereskedő szerint aránytalanul olcsóvá vált a tojás a többi élelmiszerhez képest, de úgy véli, ha nem lennénk uniós tagállam, akkor a mostani 33 helyett 40-50 forint lenne a tojás ára, mivel az import mindig lenyomja az árakat. A Mars téri üzlet forgalma ugyan nem csökkent jelentősen, de inkább csak hétvégén elfogadható, a többi napon elkeserítőnek minősíti a vállalkozó. Az emberek mindinkább az alacsonyabb árakat keresik, ezért Kotogány Jánosék is rákényszerültek, hogy öt forinttal olcsóbb külföldi (lettországi) tojást is tartsanak a hazai mellett. „A legnagyobb különbséget az import és a hazai tojás sárgája között láthatjuk: a külföldi sokkal fakóbb, így a tészták is színtelenebbek lesznek tőle.” Az import nagy részét lengyel és román tojás teszi ki, de ezt főként feldolgozásra hozzák be – pl. tojáslé készül belőle –, fogyasztásra a legtöbb helyen szinte csak a magyart kínálják. A termelők 27-28 forintért tudják adni a tojást, az árakat többek között a göngyöleg ára viszi fel. A jelenleg divatos, magyar gazdaságból származó ún. biotojásért akár 60 forintot is elkérhetnek.

Magyar minőség

Kotogány János szerint ma Magyarországon Gubis János kunszállási telephelyén termelt tojások a legjobb minőségűek. A tojásokat hivatalosan nem kötelező szavatossági idővel ellátni, de a Gubis-telepről származó tojásokon ez is fel van tüntetve – így a termelő mintegy garanciát is vállal az árujáért. A szavatossági időt a számlán viszont fel kell tüntetni, mint ahogyan a ládákon is jól látható ez a dátum a tojások méret-jelölése mellett. A jelentős számú kiskereskedelmi és egyéni vásárlás mellett csaknem száz boltot, cukrászdát, pékséget látnak el tojással, amit ki is szállítanak a megrendelőknek. A kis üzletben nem emlékeznek olyan vevőre, akinek panasza lett volna az itt vásárolt tojásra, de ha lenne bármi kifogás, azonnal kárpótolnák érte a vásárlót. „A kereskedelemben legfontosabb az emberek közötti bizalom, a személyes jó kapcsolat kialakítása és megtartása.”
tojás Mars tér hazai minőség baromfi Gubis János csibe élelmiszer Bábolna madárinfluenza Európai Unió termelők import kereskedő Kotogány János

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Regionális hírportálok
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
Közélet Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás Rádió
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
© 2023logo