Kamukommunikáció Szegeden? Álfelmérések a városházán

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

no images were found

Komoly kritikával kezelendők a szegedi városvezetés és a magánberuházók kommunikációjában több nagyprojekt (2-es villamos fejlesztése, fürdőberuházás, piacrekonstrukció) kapcsán hivatkozott lakossági felmérések – állítja Málovics György közgazdász. A Védegylet szegedi csoportjának egyik munkatársa szerint a szóban forgó vizsgálatok álfelmérések, illetve rossz módszertanú vagy nem létező közvélemény-kutatások.

2-es villamos: nem merülhettek föl új szempontok

A tömegközlekedési projekt keretében létesülő 2-es villamossal kapcsolatban a városvezetés folyamatosan azt hangoztatta – az ellenzéki és civil kritikákkal szemben –, hogy közvélemény-kutatási adatok szerint az emberek akarják ezt a villamost. Málovics György, a Védegylet szegedi csoportjának egyik munkatársa (alsó képünkön) az adatfelvétellel kapcsolatos információkhoz Tapasztó Sándor, a Szeged Pólus Nonprofit Kft. projektigazgatója jóvoltából juthatott hozzá.
„Az anyagban igen komoly módszertani problémákra bukkantam, bukkantunk. A kész műszaki tervek alapján kérdezték az embereket 2007 októberében, vagyis nagy valószínűséggel a projekt gazdáinak nem is állt szándékában a lakossági vélemények becsatornázása. A döntés utáni közvélemény-kutatás módszere így gyakorlatilag alkalmatlan bármiféle projekt lakossági igényekhez történő hozzáigazítására. Ebből a felismerésből fakadóan manapság a lakossági érdekek/értékek artikulálására nálunk jobban működő demokráciákban a részvételre és a társadalmi vitára sokkal jobb lehetőséget nyújtó módszerek vannak, mint például az állampolgári tanácsok, a ‘XXI. századi városgyűlések’ vagy a vitázó közvélemény-kutatás” – állítja a közgazdász.
Hozzáteszi: a kutatási módszer alkalmatlanságát bizonyítja, hogy a megkérdezettek olyan előnyöket tulajdonítottak a projektnek (például: a közlekedés környezetbaráttá válása, a levegő-, zaj- és porszennyezés csökkenése), melyek szakértői vélemények szerint jó eséllyel nem, vagy csak minimális mértékben következnek be. Az ehhez hasonló, összetett hatásokkal járó döntések esetében ezért a lakossági vélemények kikérése előtt mindenképpen szükséges egy kiegyensúlyozott, tudományos módszertannal alátámasztott kommunikációs folyamat kivitelezése, hogy a megkérdezettek egyáltalán autentikus véleményt alakíthassanak ki. Mindezek tükrében különösen visszás, hogy a – projekt tényleges hatásait feltehetően ismerő – önkormányzat ezen eredmények alapján kommunikálja a projekt lakossági támogatását.
A mintavétellel kapcsolatban is komoly aggályok merülnek föl. „A minta elemszáma túl alacsony és reprezentativitása nem bizonyítható. Mindössze 321 környékbelit – a Rókusi krt. környékén lakót – kérdeztek, miközben egy szegedi felmérésben a hibalehetőségek csökkentéséhez közvélemény-kutatói hüvelykujjszabály alapján legalább 400 főt ildomos vizsgálni. Ráadásul mivel a fejlesztés az egész várost érinti, más városrészek lakóit is be lehetett volna vonni. Így tehát az sem jelenthető ki, hogy a kapott eredmény az egész helyi lakosságra általánosítható” – mondja a szakember.
Málovics György úgy összegez: ez a kutatás utólagos (nem bevonó jellegű), a módszer rosszul megválasztott, az eredmények a projekt tényleges hatásainak lakossági támogatását megkérdőjelezik, és az eredményeket az önkormányzat torzítva kommunikálja.

Ligetfürdő-beruházás: abszurd kérdés, furcsa minta

no images were found

A Ligetfürdő-ügyben már nem is egyszerűen rossz módszertanú kutatásról, hanem álfelmérésről beszélhetünk – folytatja a civil szervezet vezetője.
Hülvely István, a Hunguest Hotels vezérigazgatója egy 2008. májusi lakossági fórumon azt mondta: a szegediek 80 százaléka támogatja az újszegedi fürdőfejlesztést. A Védegyletnek a közérdekű adatokat a városfejlesztési irodától nem sikerült beszereznie, ám az együttműködését felajánló Hülvelytől e-mailben megkapták az úgynevezett közvélemény-kutatást…
„Tulajdonképpen egy táblázatról van szó, melyben mindösszesen egy, a ‘Szüksége van-e Szegednek óriás élményfürdőre?’ kérdésre adott válaszok megoszlása szerepel. Ráadásul a kérdésre adható lehetséges válaszokat is úgy fogalmazták meg, hogy az erőteljesen az ‘igen’ válasz irányába ‘tolta’ a válaszadókat. Az adatok forrásáról viszont semmiféle információt nem kaptunk. A mintavételről (időpont, hely, megkérdezettek csoportjának összetétele stb.) semmit, de semmit nem tudunk; egy állítólagos 200 fős mintáról van szó… Így vagy úgy, ez borzasztóan alacsony, reprezentativitása feltehetően nem kielégítő, ráadásul a kérdésfeltevés is abszurd, hiszen nem konkrétan a Ligetfürdővel kapcsolatos beruházásról faggatták az embereket, hanem általában arról, hogy kell-e Szegednek óriás élményfürdő. Ha engem megkérdeznek, lehet, én is igennel válaszolok, mert az embernek nem feltétlenül általában egy óriás élményfürdő Szegeden történő megépítésével, hanem a Ligetfürdő-beruházás körüli durva anomáliákkal van problémája. Mindemellett Hülvely úr rossz emlékezőtehetséggel interpretálta az eredményt, hiszen a táblázat szerint a 200 főnek nem 80, hanem 68 százaléka mondott igent” – így a közgazdász.
Málovics György véleménye egyértelmű: ez a módszer tökéletesen alkalmatlan a beruházással kapcsolatos vélemények felmérésére. „Több alkalommal is demonstráltunk és beszélgettünk helyi lakosokkal a beruházásról a Ligetfürdő bejáratánál – így a mi mintánk sem tekinthető reprezentatívnak Szeged lakosságára vonatkozóan –, ahol is az emberek legalább 95 százaléka ellenezte a beruházást…” – fűzi hozzá.

Mars téri piac: akik Botka fórumán tapsoltak…

A legrosszabb azonban a helyzet a Mars téri piac átalakítása esetében. A Délmagyarország című napilap 2008. december 12-i számában ugyanis Botka László polgármesternek egy olyan nyilatkozata jelent meg, miszerint a lakosság 85 százaléka helyesli és támogatja az önkormányzat piacátalakítási terveit. A Védegylet – uniós pénzekről lévén szó – ismét a közérdekű adatok forrásáról, a vonatkozó felmérésről érdeklődött az önkormányzatnál.
Eleinte nem kaptak információt, először a polgármester, majd Igaz Ágnes, a fejlesztési iroda vezetőjének szabadságára hivatkozva… Keményebb hangvételű, konkrét jogszabályokra hivatkozó levelek elküldése után azonban Solymos László várospolitikai alpolgármester ajánlott levele érkezett be a civil szervezet címére, benne a megdöbbentő hír: semmiféle közvélemény-kutatást nem tartottak! A Botka által említett adatokat úgy kapták meg, hogy a polgármester lakossági fórumain, beszámolóin a hozzászólók ilyen arányban fejezték ki tetszésüket, ezt tekinti az önkormányzat felmérésnek…
„Ezt minimum furcsa kutatási eredményként tálalni. Úgy gondolom, ez a kommunikációs eljárás sokat elmond vagy a polgármester hozzáértéséről vagy szavahihetőségéről – ezt mindenki ítélje meg saját ízlése szerint. Ráadásul a Védegylet terepi tapasztalatai alapján a kereskedők 95 százaléka fél, de a vásárlók nagy többsége is tart az átalakítástól” – mondja a közgazdász.
Málovics György végkövetkeztetése a következő: mind szakmai oldalról, mind a civil érdekek szempontjából elfogadhatatlan az az egyoldalú szegedi (PR-) kommunikáció, melyet a fenti három példa szemléltet, s mely álfelméréseken, rossz módszertanú vagy egész egyszerűen nem létező kutatásokon alapul. A közösségi döntéshozatal alapja egy igazi demokráciában a döntés érintettjeinek (azaz azon személyeknek és csoportoknak, akiknek életére a döntések hatással vannak) azonosítása és a döntésekbe való érdemi bevonása. Utóbbi kapcsán alapvető a korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatás, teret kell adni az érintetteknek véleményük kifejtésére a projekteknek még azon szakaszában, amikor azok még érdemben módosíthatók, és a projektek konkrét kialakításánál igenis figyelembe kell venni e véleményeket. Sajnos ettől Szegeden – és tapasztalataink alapján legtöbb esetben az ország más részein is – egyelőre még fényévekre vagyunk.

Előző sztori

Újabb albán holtestek a Tiszában

Következő sztori

A Szeviép Franciaországban – hanganyaggal