„Formális testvérkapcsolat előtt közös programokat!”

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

no images were found

A Csongrád Megyei Önkormányzat közgyűlésének vendége volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke. Tamás Sándor lapunknak a hamarosan realizálódó testvérmegyei kapcsolat lehetőségein kívül beszélt a székely megyei tanácsok sikeres együttműködéséről, a kovásznaiak és a Mórakert közös tapasztalatairól és arról, miért lenne fontos, hogy az RMDSZ benne legyen a román kormányban.

– Elnök úr, hogyan találkozott egymással Kovászna és Csongrád megye?
– Már évek óta tartó jó kapcsolatunk van Nógrádi Zoltán polgármester úrral és a Mórakert Szövetkezettel, telephelyet is létesítettek megyénkben. A náluk felhalmozott tudást és tapasztalatot szeretnénk átvinni az általunk létrehozott szépmezői agráripari park kialakításánál is, a magyarországi mintát igyekszünk átültetni helyi viszonyokra. Mindez Székelyföld közös vállalkozása lesz, vagyis nemcsak Kovászna megye, hanem Csík és Hargita megyék termelőit is érinti.
A gazdasági válság ugyan megnehezít minden fejlesztést, de folytatjuk a munkát, ami azért is fontos számunkra, mert megyénkben a lakosság több mint fele falun él. Szükség van a kistermelőket segítő érdekvédelmi szövetkezetekre.

– Milyen területen működik együtt a két megye?
– Számunkra lényeges, hogy a formális testvérkapcsolat, egy ünnepélyes aláírás előtt legyenek olyan konkrét közös programok, amelyekben kipróbálhatjuk ki egymást. A két megye között főként a szociális és a gazdasági szférában kell kialakítani vagy továbbvinni az együttműködést, hiszen kulturális téren már voltak közös dolgaink. Nagyon örülünk, hogy kezdeményezéseinket, kapcsolatfelvételünket régóta támogatja Magyar Anna elnökasszony is.

– Mik a közös munka következő lépései?
– Csongrád megyéhez hasonlóan mi is szeretnénk kialakítani testvérmegyei kapcsolatot egy lengyelországi megyével, hiszen Erdélyben igen jelentős Bem József kultusza. Ezen kívül előkészítjük a jövő évi mezőgazdasági expón való székelyföldi részvételt.

– Kovászna megyében milyen a magyarok és románok viszonya?
– Nálunk nem jellemző a szórványban való lét, mivel a megye több mint kétharmada magyar. A románság Kovásznában egy tömbben él, és csak néhány településen lakik nagyobb számú román közösség. Az emberek szintjén általában rendben megy az együttélés, a feszültségek inkább a fővárosból, a nagypolitika által érnek el hozzánk.

– Mire gondol?
– Nem egyszerű az életünk, mióta múlt ősszel az RMDSZ kikerült a kormányból. Azóta szinte egy tollvonással visszavontak mindent, amit az elmúlt 10-15 évben elértünk, megszereztünk, így például a magyarok által betöltött közigazgatási pozíciókat. Most ott tartunk, hogy a napi ügyeket, a problémák megoldását szinte csak románul tudó ügyintézőknél lehet intézni, holott az idősebb generáció tagjai eddig nem is találkoztak más románnal a településükön, mint a rendőrrel. Ez jó példa arra, hogy mindent vissza lehet fordítani, ezért az RMDSZ határozott célja a román kormányba való ismételt bekerülés.

– Hogyan lehet segíteni ezen a helyzeten?
– Csak a komoly decentralizáció tudná biztosítani a tömbben vagy szórványban élő kisebbségek jogait, hosszú távon pedig az autonómia lehet a megoldás. Sajnos, a román kormány erősen centralista államra törekszik, fejlesztési politikája is rettenetesen centralizált, ami eddig is erősen  visszahúzta Székelyföldet. Amikor az RMDSZ is kormányon volt, még tudtunk segíteni a térség fejlesztésében, jó volt a kapcsolatunk a Fejlesztési Minisztériummal is. Most leállt az oktatási intézmények fejlesztése is leállt, pedig ez nélkülözhetetlen identitásunk ápolása szempontjából.
Nagy sikernek tartom ugyanakkor, hogy a helyhatósági választások óta a három székely megye tanácsa igen jól együtt tud működni, és ez nemcsak közös ünnepségek szervezésében merül ki, hanem eredményes európai uniós pályázatok megírásában és elnyerésében is. Most éppen közösen dolgozunk ki a szociális hálóra vonatkozóan egy infrastrukturális fejlesztést, amely a székely megyékben egyformán tud majd működni, Ez azért is nagyon fontos számunkra, mivel Kovászna megye költségvetésének több mint 40 százalékát a szociális kiadások teszik ki.

Előző sztori

Csütörtök esti válogatás

Következő sztori

Tanévnyitó Klebelsberg sírjánál