Sztrájk a Magyar Szóban

A vajdasági magyarok egyetlen napilapjának, a Magyar Szónak a dolgozói augusztus 1-jén figyelmeztető sztrájkba kezdtek. A munkavállalók az elavult munkaeszközök, az alacsony és ki nem fizetett bérek és a méltatlan munkakörülmények miatt tiltakoznak. Ha két héten belül nem sikerül megegyezniük a vállalat vezetésével és az alapítóval, augusztus 17-én beszüntetik a munkát.

Kabók Erika

, a lap neves újságírója szerint a helyzet tarthatatlan. Legutóbb tíz évvel ezelőtt volt sztrájk a Magyar Szóban. Az akkori háborús években ellenzékinek számított szerkesztőséget koldusbotra juttatta a hatalom. Zárolták a vállalat folyószámláját, kikapcsolták a telefonokat, a dolgozók öt hónapig nem kaptak fizetést. Tíz évvel ezelőtt a végső elkeseredettség késztette arra a szerkesztőséget, hogy beszüntesse a munkát – több évig tartó agónia után. Most ismét sztrájkhangulat van. Az okok ugyanazok, mint egykoron: elavult munkaeszközök, alacsony és ki nem fizetett bérek, méltatlan munkakörülmények. A Magyar Szó alapító jogát 2004 óta a Magyar Nemzeti Tanács gyakorolja. A dolgozók helyzete annyival lett jobb, hogy idén áprilisig kisebb nagyobb késéssel legalább megkapták a sohasem magas fizetésüket. Mindenki abban bízott, majd a változások valamiféle előrelépést, javulást hoznak. Legutóbb az új nyomda beüzemelésétől remélték ezt. Azóta eltelt két esztendő, és a helyzet nem javult, sőt romlott. A dolgozók már tavaly ősszel jelezték a vállalat vezetésének és az alapítónak, hogy gondok vannak, az újságírók elégedetlenek az alacsony fizetésekkel. Akkor valamicskét emeltek a béreken, és ígéretet is kaptak további bérfejlesztésre. Nos, ez a későbbiekben elmaradt, áprilistól 15 százalékkal csökkentették a fizetéseket. A tiszteletdíjas újságíróknak közel egy évet késik a honoráriumuk. A magyar szósok áprilisi jövedelmük harmadik részletét július elején kapták meg, augusztus elején pedig a májusi bérük első részletét vehették kézhez. Ami még jobban irritálja a dolgozókat, az az, hogy a 65. születésnapjára készülő napilap a tartományi kisebbségi lapok közül a legkisebb arányú támogatást kapja. Milyen mérce szerint jut az egyik újságnak 65, sőt 100 százalékos támogatás a tartományi költségvetésből, a Magyar Szónak meg csak 31 százalék – kérdezik joggal az érintettek. Mivel nem magánlapról van szó, a szerkesztőség követeli az alapító jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Tanácstól, járjon közbe, hogy ez az arány módosuljon.

Kókai Péter

, a lap főszerkesztője márciusban lemondott, és a szabályosan lebonyolított pályázat után több mint két hónapja sem nevezik ki a lap május 8-án megválasztott új főszerkesztőjét. A Magyar Nemzeti Tanács ugyanis képtelen összehívni 35 fős testületét, és rábólintani a kinevezésre. A dolgozók azt is nehezményezik, hogy a Magyar Szó sorsát egy gazdasági vállalat, nevezetesen a nyomda sikeres működésétől tették függővé. A sztrájkkal fenyegetőzők harmadik követelése az, hogy legyen nemzeti intézmény a Magyar Szó, és élvezze az anyaország folyamatos, pályázat nélküli támogatását. Kifogásolják továbbá, hogy ezt munkabeszüntetés fenyegetésével kell elérniük ahelyett, hogy a vajdasági magyarság nevében tevékenykedő politikusok számára ez kézenfekvő lenne.

Németh Zoltán

szerkesztő, a lap szakszervezeti elnöke, a sztrájkbizottság tagja ismertette a dolgozók anyagi helyzetét. A vállalati átlag 26 ezer dinár (kb. 78 ezer forint) körül van, a fiatalok pedig alig keresnek 20-22 ezer dinárt (60-66 ezer forintot). Ebből nem lehet megélni, albérletet fizetni, családot fenntartani, gyereket nevelni. A sztrájkolók követelik, hogy a legalacsonyabb újságírói fizetés ne legyen a szerbiai átlagkereset szintje alatt, ami jelenleg 32 ezer dinár (96 ezer forint). Ha nem tesznek eleget követeléseiknek, augusztus 17-étől sztrájkba lépnek.