Közélet

Szegeden díszszemléztek a ’48-asok

Szegeden díszszemléztek a ’48-asok

2009. augusztus 1., szombat
Szegeden díszszemléztek a ’48-asok

Új helyszínen a szőregi csata

Hagyományőrző zászlóalj masírozott, díszszemlézett Szegeden az Aradi vértanúk terén és az újszegedi ligetben. A szőregi csatára emlékezve 10. alkalommal rendezik meg Nemzetközi Huszár és Hagyományőrző Találkozót. A szőregi csata 160. évfordulója alkalmából 10. alkalommal rendezik meg a hétvégén a Nemzetközi Huszár és Hagyományőrző Találkozót. Szombaton a hagyományőrzők népes serege az Újszentivánon felállított hadi táborból Szegedre, az Aradi vértanúk terére masírozott. Természetesen a 40 fokos hőségben az út nagy részét autóbusszal tették meg. Öt ország katonái Vass László, a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület vezetője vezényszavaira vonultak az emlékmű elé. Az olasz légió, a II. Székely Határőr Gyalogezred, az I. Felvidéki Huszárbandérium, valamint a lengyel és a magyar gyalogság pompás felvonulást tartott. Sorfalat álltak, majd Szőke Péter helyi önkormányzati képviselő és az erdélyi ’48-as hagyományőrzők koszorút helyeztek el az emlékmű talpazatánál. A rövid megemlékezést sortűz zárta, amitől még a Hősök kapujánál álló szobrok is megremegtek.

Farmer a szegedi várból

Farmert láthattunk néhány katonán az újszegedi ligetben. Nem véletlenül lépdeltek feszesen ebben a viseletben a legények. A szegedi várban, 1848-ban olaszok dolgoztak, és gyártották a vitorlavásznat, amit a városnak átadtak, azt befestették kékre, és ebből varrtak egyennadrágot a katonáknak. Tulajdonképpen a farmernadrágot már 1848-ban megteremtették az amerikai farmer felfedezése előtt.
A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület tagjai a megemlékezés után hiába várták díszelgő főhajtásra a M. Kir. Szegedi 3. Honvéd Huszárezred, a M. Kir. 3. Népfölkelő Huszárosztály dicső hősi halottainak kegyeleti emlékhelyén, a Lófaránál a Nemzetközi Huszár és Hagyományőrző Találkozó résztvevőit. Az osztag autóbuszra szállt, és az újszegedi ligetbe hajtott, ahol a lovas huszárok és a hadiszekeresek várták az árnyas sétányon. A közönség megtudhatta, a hagyományőrzők olyan elfoglaltságot találtak maguknak, amely a magyar történelem, hadtörténet emlékeit ápolja. Az egyesületnek tavaly 76 rendezvénye volt. A Vass László vezetésével megtartott díszszemlét több száz szegedi kísérte figyelemmel. A Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület vezetője a Damjanich-érdemrendet Sólya Istvánnak, Pop Hunornak és Vitéz Kelemen Dénesnek adta át. Néhány katonáját magasabb rangba léptette. Az ezt követő fegyverbemutatón megtudtuk, hogy milyen hatalmas tűzereje volt a ’48-asok puskájának. Ha valakinek a kezét vagy lábát eltalálta a golyó, biztosan amputálni kellett a végtagját. „Manapság elefántokra vadásznak ekkora méretű golyókkal” – érzékeltette a közönségnek Vass László a golyó ütőerejét. Majd azt is megtudhattuk, hogy mindössze 25 lőszert kaptak a katonák, mert utána a fegyvert már csak szuronyos bajvívásra lehetett használni, annyira lekormosodott. Arra pedig nem volt idő, hogy a puskát melegvízzel átmossák a katonák a harctéren. Persze nem lenne messze földön híres a magyar lelemény, ha nem találták volna ki az akkori katonák, hogy miként is kell cselekedniük. Egyszerűen belevizeltek a puska azon részébe, amely elkormosodott, így oldották meg a takarítást, és indulhattak ismét az első sorba lövészként. A fegyverbemutatót hatalmas sortűz zárta, amelytől néhány kisgyermek úgy megijedt, hogy sírva fakadt. Elképzelhetik, mekkorát szólnak majd azok az ágyúk, amelyek részt vesznek a vasárnapi szőregi csata rekonstruálásában. A gyalogos és lovas katonák ezután visszavonultak az újszentiváni táborhelyre. Délután a Trianon-emlékműnél megemlékezés keretében kopjafát és székelykaput avattak. Vasárnap reggel új helyszínen kezdődik meg a szőregi csata előkészítése. A korábban a bányagödörben tartott küzdelem átépítés miatt most a sportpálya melletti réten zajlik majd. A korábbi évekhez hasonlóan itt is kialakítják az ütközet központjaként a falut, és a terepre pirotechnikai eszközöket telepítenek. Tizenkét ágyú biztosítja az ütközet hangját, füstjét és illatát, megfelelő becsapódás imitációval, majd végül felgyújtják a falut is. Az egyórás csata alatt a nézők nemcsak az 1849. augusztus 5-én Szőregen történtekkel, de a 19. század harcművészetével is megismerkedhetnek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.