Közélet

Összmagyar összefogással a szlovák nyelvtörvény ellen

Összmagyar összefogással a szlovák nyelvtörvény ellen

2009. augusztus 30., vasárnap
Összmagyar összefogással a szlovák nyelvtörvény ellen
Kárpát-medencei szintű összefogással próbálnak minden szinten fellépni a szlovákiai nyelvtörvény ellen a magyarság hazai és határon túli szervezetei, valamint a magyar egyházak vezetői. A szegedi dómban vasárnap rendezett ökumenikus találkozó másik kimondott célja az országhatárokon kívül rekedt magyar nemzeti közösségek melletti kiállás volt. A Pünkösdváró Európa című Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó, melyen mintegy ezer fő jelent meg a szegedi dómban, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök által bemutatott szentmisével kezdődött, majd Magyar Anna köszöntötte a jelenlévőket. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a a szó és a lélek erejével szeretné jobb belátásra bírni a magyar nyelvhasználatot ötezer eurós bírsággal sújtó jogszabály megalkotóit. „Nem tűrhetjük némán, hogy neobarbár erők azt akarják elérni, hogy a Felvidéken csak félve lehessen magyar szót kiejteni! Kiáltsuk világgá, hallják szerte Európában is, hogy Szlovákia nacionalista kormánya jogtiprást követ el!” - fogalmazott. Magyar Anna elmondta, a magyar megyei vezetők szeptemberben közösen tiltakoznak az Európai Régiók Gyűlése előtt.

"A nyelv az utolsó szalmaszálunk"

A felszólalók közül Tőkés László erdélyi EP-képviselő határozottan követelte, hogy Európai Unió ne folytasson struccpolitikát és utasítsa el a közösség alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt, mivel a kisebbségek ügyét egyetemes európai kérdésnek kell tekinteni. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke értelmetlen, buta és káros jogszabálynak nevezte a nyelvtörvényt. A felvidéki politikus a lelkekért való küzdelemnek nevezte az anyanyelvhez, a kultúrához és a hagyományokhoz való ragaszkodást és kifejtette, szerinte Európa csak akkor lesz igazán erős, ha az itt élő szomszédos népek tisztelni tudják egymást. „A nyelvünket nem adjuk, ez az utolsó szalmaszálunk” - mondta Schmitt Pál, aki a nemzeti összefogás fontosságáról beszélt. Az Európai Parlament néppárti alelnöke arra biztatta a magyarságot, bizonyítsuk be, hogy szeretjük és komolyan vesszük anyanyelvünket. Surján László EP-képviselő kiemelte, Magyarországnak nem a szlovák nemzettel, hanem egy posztkommunista államvezetés nacionalista politikájával van baja. A Felvidék őshonos magyar lakosságát a szlovák állam kirekeszti az államalkotó nemzet fogalmából, ezért követelni kell az ide vonatkozó nemzetközi szerződések maradéktalan betartását. A politikus a nyelvtörvény abszurditását illusztrálva elmondta, a jogszabály akkor is a szlovák nyelv használatára kötelezi a magyar kisebbség tagjait, ha egyetlen szlovák sincs jelen mellettük.

Az egyházi méltóságok is tiltakoztak

A megjelent hazai és határon túli magyar egyházi méltóságok is egyöntetűen felemelték szavukat a szeptember 1-jén életbelépő szlovákiai államnyelvtörvény ellen. Az ember legalapvetőbb joga, hogy anyanyelvét használhassa – mondta Bábel Balázs, a Kalocsa-kecskeméti Egyházmegye érseke. Fazekas László, a Szlovákiai Református Egyház püspöke elmondta, amikor felemelik szavukat, akkor azok ellen harcolnak, akik saját karrierük érdekében mindent megtesznek, akiknek semmi sem drága,akik fájdalmat okoznak, és nyugtalanságot, félelmet keltenek. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke arra kérte a hívőket, hogy mindaddig, amíg a törvényt vissza nem vonják, imádkozzanak felvidéki testvéreikért.
Gáncs Péter
, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szerint a sokszínű, soknyelvű Kárpát-medencében természetesnek kellene, hogy legyen, hogy több nyelven, kinek-kinek az anyanyelvén folyjon a szertartás a templomokban. Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke hangsúlyozta, nemzeti szolidaritásra, összefogásra van szükség minden magyarellenes megnyilvánulás ellen. „Illő és fontos, hogy összefogjunk, és kifejezzük együttérzésünket felvidéki magyar testvéreink iránt” – mondta. Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke kifejtette, ma is érvényben van az az isteni parancs, hogy mindenkinek anyanyelvén kell hallania Isten üzenetét. A szlovákiai államnyelvtörvény annak ellenére korlátozza a felvidéki magyarságot hitéleti tevékenységében, hogy az államhatalomnak a világon sehol sincs joga beleszólni az egyházak belső életébe.

Zárónyilatkozat: posztkommunizmus és nacionalizmus

A nagytalálkozó résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el, melyben „megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással” állapították meg, hogy a volt szovjet-érdekszféra országainak többségében még mindig a régi beidegződések kísértenek, és továbbra is hatnak a „jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív” módszerek, melyek korábban is jellemezték azt a rendszert. A jelen lévő egyházi, polgári és politikai vezetők, képviselők a Szlovákia lakosságának több mint 10 százalékát kitevő 600 ezres felvidéki magyarság iránti együttérzésből emelik fel szavukat és viszik a nyilvánosság elé a holnapután – szeptember 1-jén – hatályba lépő szlovákiai államnyelvtörvény ügyét. A nagytalálkozó résztvevői követelik a törvény haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását a „posztkommunista szlovák kormánytól”. A nyilatkozat kitér arra is, hogy az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalása szerint két uniós ország belügyének számít mind a szlovák nyelvtörvény, mind Sólyom László köztársasági elnök Szlovákiából való botrányos kitiltása. A kiadott állásfoglalásban idézik Jerzy Buzek-et, az Európai Parlament (EP) elnökét, aki úgy fogalmazott, ez a törvény az egész európai integráció szellemiségének és a demokrácia elvének is sokat árt. A nagytalálkozó résztvevői ugyanilyen elvek szerint tárják az európai közösség nyilvánossága elé egy másik uniós tagországban, Romániában élő magyarság emberi és kisebbségi jogi sérelmeit is – többek között a csángók erőszakos asszimilációját vagy a most készülő diszkriminatív tanügyi törvényt. A nyilatkozatban felsorolják a többi Kárpát-medencei magyar kisebbséget ért sérelmeket is, így a szerbiai magyar-veréseket és az ukrajnai kisebbségi oktatás elsorvasztását is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.