Írjon nekünk

Kultúra

„Ökumenére vezérlő kalauz” a Somogyiban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

somogyi12.jpgSzínes művelődéstörténet a vallás kapcsán az ökumené jegyében – egy kifejezésben így foglalható össze „A tisztelet tisztelete – a világ vallásai a Somogyi-könyvtár régi és ritka könyveinek tükrében” című, a nemzetközi közönség érdeklődésére is számot tartó kiállítás, mely nem csupán hittudományi, hanem történeti, földrajzi, etnográfiai, művészeti tárgyú művekből válogatva mutatja be a világ vallásait, az egyes kultúrák hitét, erkölcsét.

Idén ezeréves a Pécsi Püspökség, ennek megfelelően 2009 – az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 projekt felvezető éve – a vallási kultúra éve. Ehhez kapcsolódik a Somogyi-könyvtár új kiállítása, melyen Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője, a kiállítás létrehozója kalauzolt körbe minket.

Kezdjük a kiállítás időrendbeli végpontjánál: csalogatóként ugyanis a könyvtár bejáratával szemben a téma szegedi aktualitásai fogadják a látogatókat. A Szeged-Csanádi Egyházmegye vallási emlékeit három tárló őrzi: Szent Gellérttől, az első csanádi püspöktől a huszadik század fordulójáig megy el a kiállítás, Lőw Lipót és Lőw Immánuel szegedi főrabbik tevékenységéig, akik tudományos elismertséget is kihívtak maguknak. A szegedi vallási élet színe-java megtalálható itt a szegedi ferences rendháztól, az alsóvárosi templomtól a sarlós Szűz Máriáig, vagy a reformáció oldaláról Szegedi Kis István vezető reformátor Bázelben megjelent munkáiig. Az iszlám is képviselteti magát: egy 17. század végi könyvből származó rézmetszeteken Szeged látképén mecseteket és minareteket is megfigyelhetünk.

A piarista tanító, Dugonics András könyvtárából egy latin nyelvű imakönyv és egy Dianovszki János nevű kiskundorozsmai plébános 1787-ben Pozsonyban, megjelent beszéde is helyet kaptak a szegedi részen. Külön tárló mutatja be a Lőw Immánuel tevékenysége alatti izraelita hitközség életét, és többek között egy zsidó teológiai témájú, kezdetben havi-, majd hetilap egy példánya is megtekinthető – ez is jelzi, micsoda háttere volt lélekszámban és tudományos felkészültségben ennek a közösségnek is. A kiállítás teljes egészében a Somogyi-könyvtár állományára támaszkodik, egyetlen kis vendégkötetet kivéve: a Móra-múzeumból kölcsönöztek egy 1843-ban Szegeden megjelent kötetet, mely Bálint Sándor, a vallási néprajz nemzetközi elismertségű kutatójának hagyatékából való.

somogyi11.jpgA másik oldalon muzeális értékű bibliakiadások láthatók a tárlók alatt, többek között egy 1657-ben Londonban megjelent hétnyelvű bibliakiadás, vagy Lőw Lipóttól egy gyermekek számára írt bibliai történetgyűjtemény, mely kérdés-felelet formájában magyarázza el az Ószövetséget. Helyet kapott itt még egy 1800-as évekből származó héberre fordított Újszövetség Franz Delitzschtől, aki 51 évig dolgozott a fordításon, és a kiállított példányt a fordító személyesen adományozta Lőw Immánuelnek. A Zsoltárok következnek a tárlókban, majd a teremtés tibeti buddhizmus szerinti elképzelését ábrázoló kör látható Antonio Giorgi nyelvészeti munkájából, az „Alpabetum tibetanum missionum apostolicarum commodo editum”-ból, kiadási éve 1762. Ez a kötet azért is érdekes, mert Kőrösi Csoma Sándor ebből a könyvből ismerte meg a tibeti nyelvet, és az életrajzírók tanúsága szerint ezt mindig magával hordta.

Ha elindulunk a falakon lévő vitrinek mentén, a teremtés előtti káosztól – illetve stílusosan Chaostól – kezdve követhetjük végig a vallásokat: a görög és római mitológia istenei és bálványok képei láthatók. A brahmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus után – melyeket elsősorban korabeli útleírások, történettudományi, régészeti és nyelvészeti témájú kötetek mutatnak be – a zsidó, katolikus, protestáns egyházak vallásos témájú könyvei, alapművei következnek a Talmudtól a kéziratos Koránon át a Bibliákig és imakönyvekig, de megtaláljuk a szerzetesrendek, köztük az egyetlen magyar alapítású rend, a pálos rend működésének iratait is. A komoly kegyes irodalom mellett felbukkannak a korbeli gúnyiratok is, melyek például a túlzott és szigorú ortodoxiát pellengérezik ki. A kiállítás utolsó szakaszában a vallásháborúk, az inkvizíciók működését jelző korbeli ábrázolások is helyet kaptak.

Somogyi Csizmazia Sándor – a bibliotéka alapállományát adományozó Somogyi Károly apja – Pázmány Péter esztergomi érsek „Igazságra vezérlő kalauzának” végére írt ajánlásában a nagy ellenreformátor életét állítja fiának példaképül: Pázmányhoz hasonlóan ugyanis Somogyi is református családba született, majd apjával katolizált. Ez a példa is jól mutatja: a kiállítás egyetlen darabja sem véletlenül került oda, ahova, minden mindennel összefügg a művelt szemlélődő számára. Mit keresnek a tárlókban Comenius „Orbis Pictus”-ának szócikkei? Mi az az ugróünnep, és miért éppen ennek képével zárul a kiállítás? Kedvcsinálóként hadd hagyjuk függőben ezt a két kérdést a kedves Olvasónak.

Hírzóna

Balettmulatsággal kezdődik a báli szezon Makón

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Október 19-én, szombaton.

Tovább olvasom

Hírzóna

Sztárparádéval zárja az évet a Szegedi Nemzeti Színház

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az óévet nagyszabású zenés szilveszteri gálával búcsúztathatják.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nagy Gáspár Kossuth-díjas költőre emlékeznek a vásárhelyi Emlékpontban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Erdélyi Márta Sesztina Jenő-díjas versmondó ad estet.

Tovább olvasom

Aktuál