Szívvel-lélekkel – Papp Lajos előadása a Rendezvényházban

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Mindenkit szeretettel várnak az “ÚJSZEGEDI DÉLUTÁNOK SOROZAT” következő estjére, PAPP LAJOS szívsebész professzor “SZÍVVEL-LÉLEKKEL”  című előadására május 6-án, szerdán, 18 órától, a Rendezvényházba (Közép fasor 1-3.)

Az est a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának
Hallgatói Önkormányzatával közösen a Megyei- Egyetemi Student Estek keretében kerül megrendezésre.

A belépés díjtalan!

Papp Lajos 1948-ban született Aranyosgadányban. 1951-ben, hároméves korában családjával együtt kitelepítették a faluból. Csurgón, Alsóleperden, Mágocson élt egészen 1957-ig, amikor visszakerült az ősi házba. 1966-ban a Mecseki Ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, következő évben műtőssegéd lett. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd 1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán.
1973 és 1975 között a Pécs Városi Kórház sebészet-traumatológia
orvosgyakornoka, 1975 és 1977 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Klinikán volt gyakornok. 1977 és 1991 között a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikán egyetemi tanársegéd, majd adjunktus.
1989-ben megkapta az Orvostudományok Doktora címet. Ezt követően 1994 augusztusáig a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és
Érsebészeti Klinika igazgatója, egyetemi tanár. A Zala Megyei Kórház
szívsebészeti osztály osztályvezető főorvosa lett, és ő vezette a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szívsebészeti Tanszékét is. 1997-től a POTE és Irgalmasrend II. Sebészeti Klinika – Szívcentrum igazgatója, a POTE Szívsebészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1999 augusztusától a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinika igazgatója. 2008 augusztusában saját kérésére nyugdíjazták.

Az előadó könyvei KAIROSZ Kiadónál jelennek meg és a helyszínen
megvásárolhatók.

Előző sztori

Deák Bill Gyula: „A blues mindig lázadás!”

Következő sztori

Kedd: Közbiztonság és “vérbosszú”