Májusi Tiszatáj: a Radnóti-szám

A Radnóti-emlékév kapcsán Szeged nem maradt adós emlékkötetekkel, amik mellé számítandó a Tiszatáj Radnóti-különszáma, benne értékes tanulmányokkal Bíró-Balogh Tamás, Gergely Gábor, Kovács Krisztina, Lengyel András, Péter László, Sebők Melinda és Turi Tímea tollából, Radnóti három eclogájának angol fordításával és Darvas Ferenc visszaemlékezésével a bori táborra.

A májusi szám beköszöntője Juhász Ferenc verse Radnóti Miklósról:

Kristály-súly szívverésű ember-világítótorony

. Tandori Dezső

Apollinaire romantikus társa, Radnóti

címmel elmélkedik, majd Péter László két tanulmánya következik, az egyikben a költő

Pontos vers az alkonyatról

című verséről ír, a másikban pedig szegedi lakásait veszi sorra. A további tanulmányok is a széles rálátást biztosítanak Radnóti életművének egy-egy szegmensére: Lengyel András

Radnóti, Vas István és az Őszi rombolás

című írása következik, majd Bíró-Balogh Tamás tanulmánya, aki érdeklődésének középpontjában Radnótit és Szemere László - mint a tanulmány címe szól:

A költő és fordítója

- áll. Sebők Melinda a haláltudatot keresi Radnóti

Istenhegyi kert

című versében, Gergely Gábor a költő szubjektumalkotását figyeli meg eclogáiban. Kovács Krisztina a költő doktori disszertációjáról értekezik, Turi Tímea az

Ikrek havá

ra mint „az önéletírás születésére" tekint. Nagyon érdekes továbbá Jon Roberts bevezető írása Radnóti három eclogájának - a

Száll a tavasz...

című előhang, valamint a hatodik és hetedik ecloga - angol fordítása elé: „A fordító véleménye szerint az itt részben bemutatott sorozat, amely egy olyan költő alkotása, aki szerette és ismerte a klasszikus római költészetet, annak műfajait és formáit, még nem kapta meg az azt megillető elismerést sem a költő hazájában, sem pedig a világ angolul beszélő részein."

Ha vers nyitott, vers is zár: Fenyvesi Félix Lajos

Májusi reggel

című, Radnóti emlékére írt költeménye olvasható még Darvas Ferenc visszaemlékezései előtt. Darvas Ferenc bori táborról szóló írása előtt magáról a visszaemlékezés szerzőjéről ír bevezetőt a bori munkaszolgálat kutatója, Csapody Tamás.