A művésznő visszatér Szegedre – Lovász Irén koncertje az IH-ban

Cikkünk frissítése óta eltelt 14 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

lovasziren1Azért választotta a szegedi egyetemet, mert akkor még József Attila nevét viselte, és ő a költővel egy napon született. Május 8-án a Magyar Művészetért zenei díjat vehette át – a rangos kitüntetés után ez az első koncertje, mely egyben az első önálló koncertje Szegeden azóta, hogy diplomásként elhagyta a Tisza-parti várost. Utoljára ugyanis tíz éve lépett itt fel, akkor Snétberger Ferenccel. Lovász Irén magyarnépdal-énekesnőről van szó, aki Szerelmes virág című albumának dalaiból ad koncertet május 14-én az IH Rendezvényközpontban.

Szellemi örökség

Lovász Irén 1984-ben szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Egyetemi éveire fantasztikus kultúrmisszióként emlékszik vissza, melyhez kiváló tanáraiktól kaptak indíttatást, például Erdélyi Ágnestől – az SZTE Móra Ferenc Kollégium jelenlegi igazgatójától -, vagy Ilia Mihály irodalomtörténésztől. „Olyan élénk szellemi életet éltünk, amely meghatározó volt az életünkben, és tudjuk, hogy mi is kicsit részei voltunk a rendszerváltoztatásnak. Én Szegedtől nagyon sokat kaptam, a társaimtól és a tanáraimtól, és nagyon szeretnék valamit most ebből visszaadni” – mondja a művésznő, és hozzáteszi: örülne, ha a mai egyetemistákkal is találkozhatna a koncerten, hiszen szegedi végzése után a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen tanított 10 évig, így Szegeden nem volt szerencséje megismerni az utána jövő generációkat.

Balassi-versek, korabeli népdalok és a XVI-XVIII. század kéziratos énekeskönyvekben megőrzött virágénekek – ezeket kínálja Lovász Irén tavaly karácsonyra megjelent Szerelmes virág című, reneszánsz albuma, melynek lemezbemutató koncertjét tavaszra időzítették. Az eddigi debreceni és budapesti állomásokon nagy sikert aratott az új lemez.

„A tavalyi reneszánsz év adta az apropóját, hogy megjelentessem ezt a lemezt, de nem hirtelen felindulásból jött ötletről van szó, bennem ez évek óta érlelődött” – meséli Lovász Irén, aki nemcsak énekes, hanem tudományos kutató is: PhD tudományos fokozatát néprajzból szerezte, fő kutatási területe a szakrális kommunikáció. Mint mondja, szegedi bölcsészként, magyar szakosként itt, az Ady téri épületben mélyedt el először a régi magyar irodalomban, és nagyon sokat köszönhet akkori tanárainak, professzorainak. Az album egyrészt a művésznő, másrészt munkatársai kutatásának az eredménye, hiszen a zenetörténet ma már felismeri, mik azok a jegyek, amelyek alapján egy-egy népdal keletkezési idejét meg lehet állapítani.
A korábbi albumok szakrális népzenéje, illetve meditatív zenéjéhez képest a mostani lemez egy váltást jelent. „Emiatt két rész után most megszakítottam a Gyógyító hangok négyrészes sorozatomat. Annak, hogy a reneszánsz kapcsán a szerelmet éneklem meg, az az oka, hogy korábban már annyi mély és magas, szakrális és filozófiai tartalmat ‘kiénekeltem’ magamból, hogy most egy kifejezetten földi, üde, könnyed lemezt akartam készíteni a természetszeretetről, a szerelemről” – magyarázza Lovász Irén, miért ezt az aspektust választotta a reneszánsz korból.

Lovász Irén zenésztársai is garanciák az igényes és magas szintű zenére: Győri István reneszánsz lanton és barokk gitáron játszik, Szabó Zsolt viola da gambán és fidulán – mindketten a téma szakértői, akik jól ismerik az album lovasziren2zenetörténeti összefüggéseit is. E két historikus zenésszel már évek óta koncertezi a művésznő ezt a műsort. „Amikor a lemez terve megszületett, akkor azt gondoltam, hogy az legyen ‘Lovász Irénes’: jellemezze az én hozzáállásomat a népzenéhez. Ne csak hiteles, de korszerű és stílusos is legyen. A világzene forgatagába ágyazom bele a magyar népzenét. Ehhez választottam még két fantasztikus embert, akik úgy érzem, hogy a kortárs magyar könnyűzenének, a dzsessznek és a világzenének, a mai népzenének nagyon kiváló képviselői: a világhírű, Kossuth-díjas Horváth Kornél, és Ágoston Béla, aki a magyar nép- és dszesszzenének, valamint a kísérletező dzsessznek nagyszerű, kreatív egyénisége” – mutatja be a művésznő zenésztársait. Mint mondja, az ő jelenlétük garancia arra, hogy pezsgő, mai, eleven zenét tudjanak játszani: élő tánczenét, szórakoztató muzsikát létrehozva a régi dallamokból és szövegekből.

Lovász Irén első külföldi szólólemeze, a Rosebuds in a Stoneyard (1996), elnyerte a Német Zenekritikusok Díját a népzene / világzene kategóriában.
2003-ban neki ítélték oda Magyarországon az Év Legjobb Énekesnőjének járó eMeRton díjat, 2006-ban Bartók Béla emlékdíjat kapott. 2006-ban egy négyrészes lemezsorozatot indított Gyógyító hangok címmel szerzői kiadásban, az első két eddig megjelent lemez (Égi hang, 2006 és Belső hang, 2007) 2008-ban aranylemez lett. 2009-ben Magyar Művészetért zenei díjat kapott.
Előző sztori

Hátország: A SZVSE I. nyerte a házi rangadót

Következő sztori

Alapítója előtt tisztelgett a szegedi egyetem