Közönségtalálkozó: A Balta és a befogadás

„Balta a fejbe" - április 17-től ez a darab várja majd a Kisszínházban a nagyérdeműt. Mit rejt az érdekes cím, mit vár színész és rendező, miért érdekes ez a darab - erről és még sok minden másról esett szó a Somogyi-könyvár és a Szegedi Nemzeti Színház közös közönségtalálkozóján, melyen a darab két főszereplőjét, Barnák Lászlót és Schlanger Andrást, illetve Tasnádi Csaba rendezőt, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatóját is kérdezhették az érdeklődők.

A „Balta a fejbe" beharangozójában posztmodern művet ígér, a Shakespeare-féle nyelvi világ és mai szleng egymásra vetülését. A főszereplő, Richárd (

Barnák László

) felbérel két bérgyilkost, hogy öljék meg a felmenőit, hogy ezáltal hozzájuthasson a családi örökséghez - a sajátos történethez egy újságcikk adta az ötletet

Lőrinczy Attilána

k, a darab írójának (

a darab teljes szövege elérhető a MEK honlapján!

). Tragikomédia, szocio-komédia az újgazdagok világában, egy külvárosban; véres történet sok humorral és páratlan nyelvezettel.

Elbaltázott életek

Barnák László elmondta, egyáltalán nem új keletű a kapcsolata a darabbal, hiszen látta mind a két korábbi előadást Kaposváron, illetve a Katona József Színház Kamrájában is. Szerepéről úgy nyilatkozott: Richárd azt érzi, hogy anyagi értelemben mindent megkapott a családjától, csak figyelmet és szeretetet nem, mert az újgazdag család azzal foglalkozott, hogy felépítse a „birodalmát", és nem maradt idő a gyerekkel való foglalkozásra. Ezáltal Richárd sokkal fogékonyabb lesz a bosszúra, a sértegetésre, a gúnyolódásra, vagy arra, hogy hisztériázva fejezze ki, hogy a világ a rossz; és nem veszi észre, hogy ő maga tehetne valamit az egész helyzet megoldása érdekében, de mégsem teszi meg, hanem ujjal mutogat mindig valaki másra.

„Megint csúnyán fogunk beszélni..."

A darab Apikáját alakító

Schlanger András

hozzátette: a mű szereplőinek mindene megvan, de nincsenek emberi értékeik: sem kultúrájuk, sem nyelvük, sem erkölcsük. A színész azt is elmondta: a jó színház mindig véleményt alkot arról a világról, amelyikben létrejön. A darab nem „klasszikus" színházi élményt ígér. „Megint csúnyán fogunk beszélni, meg kicsit véres is lesz. De egy darab témája, társadalmi közege, azok az érzelmek, amiket ábrázol nem minősítik önmagában a darabot - ami érdekes: a színész játéka és maga a történet, amit elmesélünk, amely az életet ábrázolja, tehát vannak benne csúnya dolgok is - ez a tragikomédia" - reagált egy nézői kérdésre a színész.

Elvarázsolt kastély és görbe tükör

„Ha mindegy vágyunk teljesül, akkor valóban egy tragikomédiát fog látni a közönség, olyan darabot, amely beteljesíti a színház klasszikus funkcióját, hogy görbe tükröt tart az embereknek, a társadalomnak. És mint az elvarázsolt kastély termei, olyan ez a darab is: mikor az ember belenéz a tükörbe, vissza is hőköl, de föl is nevet" - mondta

Tasnádi Csaba

rendező, aki azt is hozzátette: Lőrinczy Attila szövege ezért is igazi remekmű. Humor és fekete humor, pénz, agresszió, szeretetlenség, reflektálás a társadalmi problémákra - mint például a fiatalkori öngyilkosságra, depresszióra való hajlamra - ezt kínálja a darab, melyhez - éppen a megszólaltatott témák miatt - feltüntetik a "16 éven aluliak számára nem ajánlott" jelzést. Schlanger András elmondta, a klasszikus és a - „Balta a fejbé"-hez hasonló - elgondolkodtató darabok közötti vitában mindkét oldalnak igaza lehet, hiszen ez ízlés kérdése. Egy olyan városban azonban, ahol egy színház van, ennek az egynek mindent nyújtani kell: a hagyományos darabok mellett az elgondolkoztató, más nyelvi regiszterben megszólaló műveknek is érdemes helyet kapniuk.