A kenderfonó a soros – Folytatódó várospusztítás Szegeden

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Új nevet kaphat a Fidesz-frakció

Szemléletváltozást sürget a szegedi értékek védelmében a Fidesz-frakció. Erről szerdai sajtótájékoztatójukon beszéltek Hüvös László frakcióvezető és Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke. A két politikus a Bakay Nándor-féle kenderfonó bontása ellen emelte föl a szavát. Egyúttal bejelentették: tekintettel a Botka László nevéhez köthető folyamatosan rombolásra, a jobboldali képviselőcsoport hamarosan fölveszi a Fidesz-Városvédő Frakció nevet.

Pusztuló értékeink

Szeged a kiegyezést követően vált Magyarország és Közép-Kelet-Európa kenderiparának központjává, miután két nagyobb (illetve két kisebb) gyárat is alapítottak itt. Bakay Nándor apja kötélverő műhelyét fejlesztette az 1870-es évek elején Szeged első nagyipari létesítményévé a mai Londoni körút és a Bakay Nándor utca sarkán fekvő telken. Bakay 1877-ben gyárát gőzüzeművé alakította át, innentől eredezteti magát a kenderfonógyár. Az árvíz idején romba dőlt gyárat már 1881-től a korábbinál korszerűbb gépekkel és nagyobb kapacitással működtették, majd egy 1892-es tűzvészt követően állami és egyéb támogatásokkal építették újra. A patinás épületegyüttest hamarosan lebontják.
Ami a másik nagyobb gyár születésének körülményeit illeti: 1887-ben a vasúti híd újszegedi hídfőjétől délre Szeged 70 hold városi földet részben ingyen, részben bérben átengedett Hipp Miklós palánkai és Narbuth János lembergi kereskedőknek, akik kender- és lenfeldolgozó gyárat létesítettek itt, megalapozva az újszegedi kenderfeldolgozó gyárat. Ezt 2006-ban a földdel tették egyenlővé.

Az elmúlt évek, hónapok, hetek során történtek azt bizonyítják, sürgős és radikális szemléletváltozásra van szükség Szegeden. Akárhányszor szólal ugyanis fel az ellenzék a város épített és kulturális örökségének védelmében, a városvezetői pulpitusról folyamatosan záporoznak a vádak: a Fidesz akadályozza a fejlődést – kezdte Hüvös László. A frakcióvezető szerint fordítani kellene a logikán, hiszen az értékek megóvása éppen inspirálná a város – a hagyományokhoz illeszkedő – előrelépését, szépülését.

Módszeres rombolás a megyeszékhelyen

Jelenleg azonban az történik, hogy egymás után tűnnek el a városképet is meghatározó építmények: a Somogyi utcai házak vagy az újszegedi kendergyár, illetőleg a hangos lakossági tiltakozás ellenére is el kívánják mozdítani helyéről a huszáremlékművet a Reök-palota előtti téren. Az Árkád-beruházás kapcsán bontásra ítéltetett a kenderfonó Bakay Nándor utca – Londoni körút által határolt épületegyüttese is. „A városi értékeket nem lenne szabad kiszolgáltatni a pillanatnyi beruházói érdekeknek” – figyelmeztetett Hüvös.

Egy város hírét, ismertségét épített értékei, régi kulturális öröksége adja, ezért is érthetetlen az MSZP-SZDSZ koalíció szegedi magatartása – fejtette ki Szabó László. A Szögedi Védegylet elnöke emlékeztetett: a Bakay Nándor-féle belvárosi kenderfonó Szeged legrégebbi ipartörténeti emléke. Ennek elpusztítása csak annak a módszeres rombolásnak a részeként értelmezhető, amely vagy tudatosan, vagy tudatlanságból, de már évek óta folyik a megyeszékhelyen. A hasonló építészeti örökségeket más, kulturáltabb városokban átalakítva, felújítva rendezik be, hasznosítják újabb célokra, Szegeden azonban úgy tűnik, csak a buldózereket ismerik – tette hozzá.

Ingatlanmanipuláció, játék az árakkal?

Szabó László több furcsa körülményre hívta föl a figyelmet a Bakay-féle kenderfonó kapcsán. Egyrészről hat évvel ezelőtt a közgyűlés védetté nyilvánította az épületegyüttest, majd a benne működő cég vezetőjének kérésére még ugyanazon a napon le is vette róla a védettséget… Kulturált országokban a védettség nemhogy csökkenti, hanem növeli is egy ingatlan értékét, eladhatóságát – mondta. Másrészt az országos műemlékvédelem (KÖH) tudományos intézetének igazgatója korábban az egész épületegyüttest megőrzésére és védelemre méltónak találta – el is bocsátották állásából, s csak néhány falat terveznek megőrizni az Árkád üzletközpont építésekor. Harmadrészt – fűzte hozzá – a bontást, illetve az építkezést jelenleg semmiféle gazdasági indok nem támasztja alá. Újszegeden három éve rombolták el a kendergyár épületeit, azóta a gyom növi be a területet. Vajon kaptak-e már gyombírságot a tulajdonosok? – tette föl a költői kérdést. Szabó szerint nem történik sem ott, sem a belvárosban nem történik más, mint ingatlanmanipuláció, az árakkal való játék.

A Szögedi Védegylet elnöke bejelentette: a KÖH igazgatójánál kezdeményezte a bontási terv felülvizsgálatát. A Fidesz-frakcióval együtt szeretné megmenteni, az utókor számára megőrizni az épületegyüttest.

Arra is emlékeztetett, hogy a kenderfonó óvodáját három éve 20 millióból újította föl a város, majd egy évre rá bezárták, újabb esztendővel később a bontási engedélyt is kiadták rá. Időközben a Deák Ferenc utcai óvoda átalakítására nem találtak 2 millió forintot a költségvetésben…

A sajtótájékoztató végén Hüvös László közölte: a helyi építészeti és természeti értékek védelme iránti elhivatottságából a Fidesz képviselőcsoportja következő frakcióülésén felveszi a Fidesz-Városvédő Frakció nevet.

Default thumbnail
Előző sztori

Politikai és nem szakértői kormány Bajnaié

Default thumbnail
Következő sztori

Csütörtök: Francia Filmnapok és Gettó milliomos a moziban

Legutóbbi hasonló cikkek