Nyílt bizottsági tárgyalás „Lófara-ügyben”

Cikkünk frissítése óta eltelt 14 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Paragrafusokat hagytak figyelmen kívül a tervezéskor

A sorozatos szakmai és civil tiltakozások, valamint az ellenzék közgyűlési felszólalásainak hatására végül a szegedi közgyűlés kulturális bizottsága elé kerül a 3. Honvéd Huszárezred emlékmű áthelyezése, az úgynevezett „Lófara-ügy”. A testület március 26-án (csütörtökön) 15 órától a városháza Tisza Lajos-termében nyílt tárgyalást tart a kérdésről, melyről portálunk több mint tucat cikkében olvashatták már.

A tárgyalás előtt Haág Zalán (KDNP) önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság alelnöke és Miklós Péter történész-muzeológus, a KDNP szegedi ügyvezető alelnöke sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, megfogalmazva benne a szobor áthelyezésének kapcsán felmerült törvénytelenségeket.

Többszörösen is törvénysértő a szegedi huszárszobor áthelyezése!

Mint ismeretes, az önkormányzati tervtanács többségi szavazással döntött a Reök-palota előtti tér átrendezéséről, mely – privát üzleti szempontoknak (kell a hely a Reök-büfé teraszának) engedve – a huszáremlékmű áthelyezésével is együtt járna. Azt már csak kevesen tudják, hogy a szegediek ellenkezését kiváltó döntés a hatályos jogszabályokkal is ellenkezik.

1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény, Étv.) harmadik szakasza kimondja, hogy „az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét”. Eddig ez nem történt meg, és csak a szoboráthelyezés titkos tervének „véletlen” kipattanását követő közgyűlési vita után kérte Botka László polgármester a kulturális bizottság összehívását az ügyben.

2) Az idézett törvény 18. paragrafusa szerint „építési munkát végezni (…) csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad”. A huszáremlékmű környékére van a városnak érvényes szabályozási terve, mégpedig a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) számú rendelete (Szeged M. J. V. Építési Szabályzatáról), ennek 23. számú melléklete tartalmazza a huszáremlékmű környékének szabályozását. A rendelet megtiltja a burkolt és nem burkolt (zöld) felületek határának megváltoztatását (melyet pedig a tervtanács – jogellenes módon – elfogadott!).

3) Az Építési törvény a tervező számára is kötelezővé teszi a helyi építési előírások betartását – amit az önkormányzat által megbízott tervező a jelek szerint elmulasztott, és erre az önkormányzat részéről senki sem hívta föl a figyelmét.

4) Az önkormányzatnak természetesen lehetősége van – amint azt 2002 óta több esetben láttuk: akár környezetrombolást kiváltva is – módosítani a város szabályozási tervét. Ehhez azonban le kell folytatni az Étv. által – pontos határidőkkel – meghatározott egyeztetési folyamatot, mely még a leggyorsabb ügymenettel számolva is legalább fél évet vesz igénybe.

5) Az egész térrendezés terveztetése a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik (hárommilliárdos beruházás tervezői díjáról van szó). Ahogy a „137/2004. (IV. 29.) Kormányrendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól” fogalmaz: „Tervpályázati eljárást kell lefolytatni a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozó, építési beruházás esetén az építmény építészeti-műszaki tervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére (…), valamint az önálló szolgáltatásként megrendelendő építészeti-műszaki tervezés versenyeztetésére”. Ám esetünkben szó sem volt versenyeztetésről, tervpályázati eljárásról!

6) A közadakozásból emelt lovas szobor a 3. Szegedi Honvéd Huszárezredben szolgált hősöknek állít emléket. Mint ilyen, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 3. paragrafus g) pontja szerint kegyeleti emlékhelynek minősül, ugyanis az elhunytak emlékének megjelölésére, megőrzésére szolgál. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum alaprendeltetéséhez tartoznak a háborúkban elesett magyar katonák emlékének megőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása – a városvezetés mégsem tájékoztatta az említett intézményt terveiről. A múzeum vezetője, Holló József altábornagy szakmai véleménye szerint „az emlékműveknek, így jelen esetben a lovas szobornak is, lehetőség szerint az eredeti helyükön kell maradniuk, mert csak ez által töltheti be kegyeleti funkcióját”.
A sorozatos szakmai és civil tiltakozások és az ellenzék közgyűlési felszólalása hatására végül az önkormányzat kulturális bizottsága elé kerül az ügy: a testület március 26-án (csütörtökön) 15 órától a Városháza Tisza Lajos termében tárgyal a kérdésről.

Az emlékmű áthelyezése – azzal együtt, hogy ízléstelen és kegyeletsértő – tehát törvénytelen is. Felhívjuk ezért Szeged vezetését, önkormányzati képviselőit, az illetékes szakbizottság tagjait és a város minden polgárát, hogy – őseink iránti tiszteletből – lehetőségeinkhez mérten tegyünk meg mindent e kegyeleti hely megóvásáért!

Szeged, 2009. március 25.

Haág Zalán s. k.
önkormányzati képviselő (KDNP)
Szeged M. J. V. Kulturális Bizottsága alelnöke

Miklós Péter s. k.
történész-muzeológus
a KDNP szegedi ügyvezető alelnöke

Előző sztori

Stadioncsonkítás és két feljelentés

Következő sztori

Könnyedén verte a Tatabányát a Pick Szeged