Kultúra

Móra-múzeum: kiállítás a pestisről

Móra-múzeum: kiállítás a pestisről

2009. február 20., péntek
Móra-múzeum: kiállítás a pestisről

Pénteken megnyílt

a „Démoni ragály: a pestis" című kiállítás, mely a több száz évvel ezelőtti,

a patkánybolhák által terjesztett baktérium okozta betegségtől, a

Fekete Haláltól rettegő Európába repíti el a látogatót. Megtekinthető lesz a hátborzongató tárlaton egy vesztegzár alá vont város: halottas kordély, pestiskereszt, számos patikaedény és a járványok alatt a pestisdoktorok által használt rémisztő, csőrös védőruha is - tájékoztatott Medgyesi Konstantin, a Móra-múzeum sajtóreferense.

Az isteni büntetésnek tartott kór ellen fehér és fekete mágiával egyaránt védekeztek: a kiállítás fehérmágiával foglalkozó szakrális terében láthatóak az egyedi, nemesfémből készült pestistallérok, pestis Madonnák és különleges amulettek, melyekbe kegyhelyekből származó szentképeket hajtogattak. A feketemágiát bemutató jelenet egy 18. századi kéziratos pestis elleni szer receptjét ismerteti: a tűzhely fölé akasztott élő békák belső szerveiből és más hozzávalókból készült amuletteket hordták magukon a betegségtől rettegők. A tárlaton láthatóak még a kór legfontosabb bőrelváltozásait bemutató bábok, valamint a

Bálint Sándor

hagyatékából származó pestissel foglalkozó anyag is. A horrorisztikus tárlaton egy tízperces dokumentumfilmből ismerheti meg a látogató a démoni kór legfontosabb jellemzőit, valamint korabeli festmények mutatják be a betegség borzalmait. A pestises betegek olyan égető forróságot érzetek, hogy a vékony szövetből vagy a legfinomabb vászonból készült takarót sem tűrték magukon, csak meztelenül bírták ki, s legszívesebben a vízbe vetették volna magukat. Érdekesség, hogy a tatárok a pestist biológiai fegyverként használták, a fertőzött holtesteket a városok falain belülre katapultálták, így megfertőzve a települést és lakóit. A népeket tizedelő betegség a járvány elmúltával hatalmas katedrálisok építésére késztette az emberiséget. Speciális esete a pestis keltette hisztériának a bánáti és dél-erdélyi vámpír-hit, ugyanis a járványokat a vámpíroknak tulajdonították a 18. században. A Móra-múzeum démoni ragály-kiállításán egy különös pestisdoktor-ruházat is látható. A feljegyzések szerint a híres jövőlátó, Nostradamus is pestisdoktorként működött. A pestisdoktor feladata elsősorban a beteg szervezetének erősítése volt, illetve meg kellett győznie, hogy saját erejével le tudja győzni a gyilkos kórt. A pestisdoktor jellegzetes ruhája a higiéniát szolgálta. Az öltözék legijesztőbb darabjának egy madár csőrét formázó, a szemnyílást üveggel fedő álarc számított, melyben fertőtlenítő hatásúnak gondolt balzsamokat helyeztek. A ruházat szinte hermetikusan elzárta a pestisdoktor testét a külvilágtól. Napjaink Európájában már nincs jelen a pestis, Madagaszkár szigetét viszont mind a mai napig veszélyeztetett területként tartják számon. Kutatók szerint a mai kor embere számára a hajdani pestisjárványok egyetlen pozitívuma, hogy minden tizedik európai immúnis az AIDS vírusára - tudtuk meg a sajtóreferenstől.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.