Az ENSZ és az UNESCO 2009-re meghirdette a Csillagászat Nemzetközi Évét. A világszerte zajló eseménysorozatot sikeréért amatőr és szakcsillagászok, tanárok és ismeretterjesztők fogtak össze. A sorban Magyarország is a tervek szerint minél szélesebb rétegeket elérő, minél gazdagabb programokat igyekszik kínálni. A szervezők szeretnék az évet arra felhasználni, hogy – átvitt értelemben – minél több emberhez „közelebb hozzák a csillagokat” és a csillagászatot.
Mint általában a nemzetközi éveket, a Csillagászat Évét is évforduló(k)hoz kötik: négyszáz éve, 1609-ben használta Galileo Galilei elsőként a távcsövet csillagászati megfigyelésekre – vagy legalábbis ő volt az első olyan kutató, aki távcsöves megfigyeléseit megfelelően dokumentálta – magyarázza Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem csillagász doktorandusza, programszervező. De ugyanebben az évben dolgozta ki Johannes Kepler a bolygómozgás első két törvényét, vagy közvetve ugyan, de a negyven éve történt, első Holdra szállást is ide köthetjük, nem is beszélve arról, hogy Magyarországon több híres csillagász születésének vagy halálának évfordulója kapcsolódhat a nemzetközi évhez (így például a szombathelyi csillagvizsgálónak is nevet adó Gothard Jenő halálának éppen századik, a hazai amatőrcsillagász mozgalom „atyjának” tekintett Kulin György halálának huszadik évfordulójára esik a jeles év). Sőt, akár a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) egykori megszüntetésének, illetve újraalapításának évfordulója is lehetne az apropó – sorolja a programszervező.
Fényszennyezés, klímaváltozás, maratoni csillagászat
A programok tekintetében készült egy nemzetközi menetrend bizonyos kiemelt eseményekkel, amelyekhez csatlakozhatnak az egyes országok. Március végén például fényszennyezés-felmérést végeznek a „Globe at night” akció keretében, valamint ismét szeretnének egy órát áldozni a Földért – vagyis egy órányi időszakra kikapcsolnák a köz-, vagyon-, és a közlekedésbiztonság szempontjából nélkülözhető fényeket a humán eredetű klímaváltozás és a már említett fényszennyezés csökkentése érdekében. Április 2. és 5. között világszerte zajlik egy „Száz óra csillagászat” nevű akció, melynek keretében maratoni előadásokra és bemutatókra, illetve egyéb programokra kerül sor.
A változás kora
„Hasonlóan Galilei korához, napjainkban is gyökeres változásoknak lehetünk tanúi, hiszen az utóbbi egy-két évtizedet tekintve – az űrkorszak, és az informatika korának beköszöntével – rengeteg új információhoz jutottunk a Világegyetemről és a minket körülvevő világról” – fejtegeti Szalai Tamás, ugyanakkor hozzáteszi, hogy sajnos ezzel párhuzamosan az iskolákban egyre csökken a természettudományos órák száma. A szenzációhajhász, világvége-hangulatra kiéhezett bulvármédia korában ráadásul különösen nehéz úgy hozzájutni az információkhoz, hogy azok valóban hitelesek legyenek (többek között ezért hozta létre a Magyar Csillagászati Egyesület a http://hirek.csillagaszat.hu hírportált). A szervezők nagy hangsúlyt kívánnak helyezni a fiatalok megszólítására, de rendezvényeikre minden korosztályt várnak. Sőt, a csillagászok iskolákhoz és más intézményekhez is ellátogatnak majd, hogy tanórák és rendezvények keretében tartsanak előadásokat és távcsöves bemutatókat (az érdeklődők a www.csillagaszat2009.hu/programszervezok link alatt találhatják az aktivizálható csoportok és személyek, köztük a szegediek elérhetőségeit).
Ha Nap, akkor Szeged
A Tisza-parti város is csatlakozik a már említett globális progamokhoz, valamint más rendezvényekkel is készülnek, melyek részletei hamarosan megjelennek a Szegedi Csillagvizsgáló honlapján és a médiában. A szegedi egyetem csillagászközössége – együttműködve a bajai csillagvizsgálóval és az MCSE-vel – novemberben indította el a középiskolásoknak szóló Galilei-vetélkedőt, mely egy országos, többfordulós, interneten beküldhető csillagászati verseny – ennek döntőjét áprilisban tartják Kecskeméten. A Szegedi Tudományegyetem is pártfogásába vette a Csillagászat Évét: az egyetemi tavasz keretein belül szervezik meg a „Nap napja” című rendezvényt, melyre előkészületként meghirdették a Naphimnusz versíró-pályázatot. Így nemcsak tudományos, de kulturális oldalról is közelítenek a Naphoz, és persze különböző eszközökkel „láthatóvá” teszik majd központi csillagunkat – tudtuk meg Szalai Tamástól.
Az elmúlt két évben jelentősen felújított szegedi csillagvizsgáló pedig a Csillagászat Évében is várja az érdeklődőket, minden pénteken téli idő szerint 18-21 óráig, nyáron pedig 19-22 óráig.
