Írjon nekünk

Egyetem

„Rábízni magunkat a Jóistenre” – „életműdíj” Marián Miklós zoológusnak

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

A Magyar Kultúra Napján Csongrád Megye Közművelődéséért díjat adományozott a Csongrád Megyei Közgyűlés a régió kulturális életéért végzett áldozatos tevékenységért a 95 éves zoológus, muzeológus Marián Miklósnak, akivel beszélgetve egy igen gazdag, az állatvilág szeretetéről tanúskodó életpálya rajzolódik ki – sok hűséges tanítvánnyal.



Marián Miklós a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozott 1974-ig. Mint mondja, nagyon hálás a múzeumnak, tanítványa és utódja, Gaskó Béla, a természettudományos gyűjtemény vezetőjének felterjesztéséért, mert ez a kitüntetés egy életműdíjat jelent számára.
Marián Miklós Szegeden született, de a katonaság után a kaposvári gimnáziumban tanított. Már ezekben az években is mindig tartott akváriumot és terráriumot, famulusai – megbízható felsős diákok – vele együtt dolgoztak, gondozták a gimnáziumi gyakorlati kiskertet. Egykori kollégája, Takács Gyula hívására vállalt állást a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban 1951-ben, ahol a Baláta-tavat kutatta, és két könyvet is publikált az ottani ősláp élővilágáról, mely az ő munkája révén vált ismertté. A Somogy és Baranya megyék között elterülő dombos vidék, a Zselicség kutatásába is bekapcsolódott.
„Egész életemben két dolog érdekelt: az állatvilág és a nevelés. De egyszerre többféle dologban is szerettem tevékenykedni” – mondja a zoológus, s ennek bizonyítéka sok más mellett, hogy szakértőként két filmet is készített a Balátáról, „A láp élővilága” és „Amíg a tavasz újra eljön” címmel. Az állatvilágban közelebbről ornitológiai és herpetológiai kutatásokat végzett, vagyis a madarakkal, a kétéltűekkel és a hüllőkkel foglalkozott.
1958-ban tért vissza Szegedre, ahol a Móra-múzeumhoz került, és az egyetemi Füvészkertben kezdett dolgozni, ahol 34 évig tevékenykedett: megszervezte a madártelepet, készített madárvédelmi és madárvédelmi eszközkiállításokat, amelyek a mai napig láthatók.
Titkárként tevékenykedett a Horváth Imre egyetemi tanár vezetésével folyó Tisza-kutatásban is – ebben 15 éven keresztül lánya, Orsolya volt segítőtársa. Saját tervei szerint építtetett egy kishajót is. Beretzk Péterrel – a Fehér-tó kutatójával – alapítottak egy madártani és természetvédelmi szakkört. A múzeumi munka mellett a szikes és a Bakony élővilágát is kutatta, és megírta a Bakony herpetológiai alapvetését.
„Mindig nehéz életem volt, a tudomány soha nem hozott sokat a konyhára. Özvegy édesanyám mellett korán megszoktam az erős munkát. Kaposváron egyszerre tanítottam a gimnáziumban, este az esti tanfolyamon, délután pedig a kőműves tanonciskolában” – meséli Marián Miklós. A kaposváriak megbecsülésüket egy gyűrűvel is kifejezték.

A nevelés kapcsán Marián Miklós mesél még egy bányász tanítványáról, Tóth Sándorról, akit egy egyéves esti gimnáziumban ismert meg, és aki az ő hatására elvégezte a gimnáziumot, beiratkozott a főiskolára, majd az egyetemre, s később a zirci múzeum igazgatója lett. Traser György zoológust, aki jelenleg a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem docenseként dolgozik, szintén ő indította el a pályán egy madártani szakkörön Szegeden, és a tanítvány rendkívüli módon hálálta meg a törődést: Marián Miklósról nevezett el egy most újonnan felfedezett rovart „Lepidocyrtus mariani”-nak. „Hálás vagyok a Jóistennek, hogy ezt megértem” – mondja a kutató.
Marián Miklós gyerekkora óta cserkészkedett, Szegeden a Bálint Sándor Cserkészcsapat parancsnoka volt, és ma is tartja a kapcsolatot a cserkészekkel.
„Tudományos terepmunkám miatt gyakran voltam távol családomtól. Gyermekeim nevelése feleségemre hárult. Köszönettel tartozom a támogatásáért” – mondja a kutató, akinek gazdag életpályáját 230 tanulmány is fémjelzi.
„Levonva a tanulságokat, azt kell mondanom: én soha nem harcoltam azért, hogy valami nagy dolgot elérjek, mindig csak rábíztam magam a Jóistenre, hogy a kötelességemet teljes mértékben teljesítsem. És ez többé-kevésbé sikerült is” – összegez Marián Miklós, és hozzáteszi: „Azt tudom ajánlani az embereknek, hogy fogjanak össze, becsüljék meg egymást, és dolgozzanak becsülettel.”

Egyetem

Nobel-díjas tudós előadása nyitja a Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Versenyt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Gérard Mourou személyében.

Tovább olvasom

Egyetem

Jubileumi kiállítást rendeznek az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az Alma Mater MÁSkép(p) című kiállítás-sorozatának jubileumi, harmincadik tárlatán.

Tovább olvasom

Egyetem

Kárpát-medencei óvodapedagógusok találkoznak Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Kétszáz vajdasági és dél-erdélyi szakember érkezik.

Tovább olvasom

Aktuál