Közélet

A délvidéki mészárlások és a szerb EU-tagság

A délvidéki mészárlások és a szerb EU-tagság

2009. január 5., hétfő
A délvidéki mészárlások és a szerb EU-tagság

Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) európai parlamenti képviselő 2008. december 16-ai strasbourgi sajtóközleményében javasolta, legyen Szerbia majdani uniós csatlakozásának egyik előfeltétele, hogy Belgrád hivatalosan beismerje a titoista partizánok által 1944-45-ben a Délvidéken elkövetett népirtást, aminek becslések szerint negyvenezer magyar, kétszázhatvanezer német és zsidó esett áldozatul, „kollektív bűnösségük" koholt vádjával. Vajdasági magyar civil szervezetek közös közleményben álltak ki Becsey Zsolt javaslata mellett. A nyilatkozatot alább olvashatják.

Becsey Zsolt

(EPP-ED, Fidesz) európai parlamenti képviselő 2008. december 16-ai strasbourgi sajtóközleményében javasolta, legyen Szerbia majdani uniós csatlakozásának egyik előfeltétele, hogy Belgrád hivatalosan beismerje a titoista partizánok által 1944-45-ben a Délvidéken elkövetett népirtást, aminek becslések szerint negyvenezer magyar, kétszázhatvanezer német és zsidó esett áldozatul, „kollektív bűnösségük" koholt vádjával. E mai napig fenntartott megbélyegzés eltörlése és az áldozatoknak nyújtott jóvátétel nélkül Szerbia nem felel meg a népek közti megbékélés Európában bevett gyakorlatának, következésképpen az uniós felvételi kritériumoknak sem - emlékeztette történelmi felelősségére a Belgráddal tárgyaló brüsszeli bizottságot Becsey Zsolt. Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza 2003. február 28-án rezolúciót fogadott el a kollektív bűnösség eltörléséről és „síkraszállt a II. világháború alatt és közvetlenül utána elüldözött, ártatlanul megvádolt és ártatlanul szenvedett valamennyi személy teljes mértékű rehabilitációjáért". A Magyar Nemzeti Tanács 2004. december 29-én nyilatkozatban emlékezett meg az 1944-45-ben, a katonai közigazgatás idején végrehajtott magyarellenes megtorlások hatvanadik évfordulójáról. A szerbiai parlament azonban mind a mai napig nem hozott határozatot a kollektív bűnösség elvének eltörléséről. Az 1941-1948-as magyar áldozatok számának tényszerű megállapítására úgyszintén nem került sor. A Tartományi Tényfeltáró Bizottság tényfeltáró munkája mind a mai napig befejezetlen. Munkáját akadályozta az is, hogy egyes archívumokat még mindig nem nyitottak meg, sőt vannak olyan levéltárak is, ahol elutasítják vagy lehetetlenné teszik az együttműködést. A hatóság mindeddig nem tette lehetővé a csúrogi áldozatok hozzátartozóinak a halottaikról való méltó megemlékezést, és hogy - a szerémségi Mitrovicán, az egykori Svilara gyűjtő- és munkatáborban 1945 és 1947 között elhunyt svábok emlékére állított kereszthez hasonlóan - megfelelő emlékművet emeljenek Csúrogon. Eddig úgyszintén nem engedélyezték az újvidéki Futaki úti temető katonasírjaihoz Makovecz Imre műépítész tervezte emlékkápolna építését. Az emlékmű terve már majd két évtizede elkészült. E levél aláírói, illetve a civil szervezetek vezetői támogatjuk Becsey Zsolt EP-képviselő javaslatát, annál is inkább, mert a jelenlegi, magát demokratikusnak nevező szerbiai hatalom sem tett érdemleges lépéseket elődei történelmi bűneinek elismeréséért és a jóvátételért. Szerbia a volt jugoszláv állam jogutódja, és jelenlegi területén államhatalmi felhatalmazással történtek a mai napig egészében föl nem tárt, népellenes atrocitások, amelyek következményeiről nemcsak az érintett szerbiai, valamint a magyar és német közvélemény tájékozatlan, hanem az európai is. A háborús bűnök elhallgatása, elkövetőik meg nem nevezése, illetve a felelősségre vonás elmaradása nemcsak Vajdaság többnemzetiségű jellegét veszélyezteti, de ellenkezik Szerbia nemzetközi kötelezettségeivel és uniós csatlakozási érdekeivel is. A bocsánatkérés hozzájárulhatna a magyar-szerb/szerb-magyar megbékéléshez. Felszólítjuk a vajdasági magyar politikai pártokat, a köztársasági és a tartományi képviselőház magyar képviselőt: nyilvánosan támogassák, hogy január 23-a legyen hivatalosan is a vajdasági magyar népirtás emléknapja, és csatlakozzanak Becsey Zsolt javaslatához.

Aracs Társadalmi Szervezet, Szabadka, dr. Gubás Jenő elnök Árgus - Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, Újvidék, Bozóki Antal mgr., elnök Emberi Jogi Központ, Szenttamás, Andróczky Csaba és Kiss Rudolf Fény - Civil Szervezet, Magyarkanizsa, Hegedűs László elnök Jövő Fiataljai - Magyar Ifjúsági Egyesület, Újvidék, Klenanc Miklós elnök Nagy Sándor - Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, Újvidék, Papp Ferenc elnök Nagybecskereki Diáksegélyező Egyesület, Kecskés István elnök Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Újvidék, Matuska Márton elnök Újvidéki Magyar Olvasókör, Újvidék, Matuska Mária elnök Ürményházi Ifjúsági Klub, Ürményháza, Dulka Andor elnök Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék, Nagy Margit elnök

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.