Írjon nekünk

Gazdaság

„Gázzal” szemben: a napsugárzástól a biogázig

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/aranymihaly.jpg

Megjelent:

Fotók: Gémes Sándor

A fogyó energiakészletek mellett az elmúlt heteket meghatározó gázvita és gázkrízis is arra irányította a szakemberek figyelmét, hogy más, alternatív megoldásokban kezdjenek gondolkodni. Már a köztudatban is élnek elképzelések a napkollektorról vagy a szélerőműről, de vajon mennyire lehetnek működőképesek ezek a megoldások helyileg?

„Rövidtávon nehezen helyettesíthetők a hagyományos energiahordozók, de azért vannak lehetőségek” – kezdte magyarázni Galbács Zoltán, a Délalföld Fenntartható Környezetéért Alapítvány (DAFKA) kuratóriumi tagja, a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Tanszékcsoportjának oktatója. Jelenleg a leghatékonyabb megoldást mindenekelőtt az energiafogyasztás csökkentése jelentené, hiszen 50%-os (!) energiamegtakarítást tudnánk elérni ésszerűbb energiafelhasználással – emelte ki a szakértő. Ausztráliában például már kötelezővé tették a hagyományos Wolfram-izzóknál ötször hatékonyabb kompakt fénycsövek használatát. A globális kereskedelem energiapazarló, ennek megváltoztatásához szemléletváltásra van szükség. Egy nagyáruház magyarországi gyártású termékei a polcokon csupán körülbelül 10%-ot tesznek ki, a külföldi árukat pedig messziről hozzák be – a benzin és gázolaj felhasználásnak körülbelül fele a szállításra pazarolódik el – ismertette az adatokat Galbács Zoltán. Főleg nagytömegű áruk esetében lenne érdemes áttérni a helyi, hazai termékek forgalmazására. Nem is beszélve arról, hogy a hazai fogyasztók kiszolgáltatottak a külföldről jövő, forrásukat tekintve nem ellenőrizhető, megbízhatatlan élelmiszereknek (lásd guargumi, ír dioxinos hús vagy „melaninos tejpor”-botrány). Szintén energiát és nyersanyagokat lehetne megtakarítani a tartós fogyasztási cikkek élettartamának megnövelésével: a gyártónak persze abból van haszna, ha mindig új cikkekre van szükség. Ha azonban az emberiség szempontjából nézzük, a tartósabb árucikkekkel jelentősen csökkenne a fémércbányászat, a kohósítás stb., amik mind energiát igényelnek – emelte ki Galbács Zoltán.

Amit az egyén is megtehet

Lássunk olyan eszközöket, amelyek az egyes embernek is rendelkezésére állnak! A napcella képes a napsugárzásból közvetlenül áramot létrehozni. Ezt manapság még drágának mondják, de ha az emberiség ráállna a nagyüzemi előállítására, a gyártástechnológia korszerűsítésével megfizethető lenne. A napkollektor pedig képes a napsugárzásból hőenergiát nyerni még télen is, ami melegíti a vizet, és a lakás melegvízigényének egy részét – nyáron pedig teljes egészét – képes fedezni.
„Rövidtávon, néhány évtizedre az atomenergia a megoldás” – hangsúlyozta Galbács Zoltán, és hozzátette, hogy a közvélemény jobbára tájékozatlanságból fél az atomerőművektől, pedig jól védhető, környezetkímélő megoldásról van szó, amely nagyobb arányban képes lenne kielégíteni az energiaszükségleteket. Kevesen tudják például, hogy a Föld melege is radioaktív bomlásból származik. Németországban és az USÁ-ban százezerszámra használják a hőszivattyút, mely a talaj hőjét elvonja, és a lakásba továbbítja. Ez három-négyszer annyi energiát ad fűtésként, mint amennyi elektromos energiát a működtetése igényel. Új ház építésénél célszerű belekalkulálni az árba, körülbelül 1-2 millió forintos beruházást jelent, ami hosszabb távon megtérül.

Alkohol, amivel megy az autó

A földgázt és kőolajat nem lehet olyan könnyen helyettesíteni, hiszen alapvetően nem kell sok energia, sem bonyolult technológai a kitermeléséhez – magyarázta a szakértő. Az autók meghajtására is megoldást kínálhat a bioetanol előállítása, vagyis a növényi anyagokból előállított etil-alkohol, mely üzemanyagként is használható. A szélesebb közönség nem tudja, hogy nem az élelmiszert, a gabonaszemet kell alkohollá alakítani, hanem a cellulóz- és lignin-féleségeket, tehát a szalmából, a kukoricaszárból, a fűrészporból stb. is lehet nyerni bioetanolt, ezekből az alapanyagokból pedig Magyarországon körülbelül ötven millió tonna áll rendelkezésre. „Ezek a technológiák adottak, mégsem használják őket. Az üzemanyag árának több mint fele adó, és így az alkohol árának nem a körülbelül 300 Ft-os benzinárral kell versenyeznie, hanem a 80 Ft-tal, az adó nélkülivel. Ezért nem tud elterjedni a bioetanol. Vészhelyzetben azonban ez nem lehet akadály, ezért nálunk is ki kellene alakítani egy etil-alkohol-előállító kapacitást, ami arra is alkalmas lenne, hogyha nem tudjuk a gabonát jó áron eladni a világpiacon, akkor alkoholként is értékesíthetjük” – véli Galbács Zoltán. A bioetanol előállításának előkészítésére egyébként helyi megoldásként a DAFKA indított egy ETAKLASZ nevű projektet. Több intézménnyel klasztert alakítva poliszacharidokból (keményítő, cellulóz, inulin) szeretnének bioetanolt készíteni.

A szél és a geotermikus energia

„Ma még nagy az ellenérdekeltség, ezért nem használják ki ezeket a lehetőségeket. Ez a helyzet az ingyen áramot termelő szélerőművekkel is” – fogalmazott Galbács Zoltán, és hozzátette: nagyon sok tévhitet lehet hallani, mint hogy a szélerőművek eltérítik, vagy pusztítják a madarakat – ez természetesen nem igaz.
Szintén közösségek számára megvalósítható a geotermikus energia. Például kórházak, vagy önkormányzatok tudnák ezt kihasználni, ha termálkutat fúratnak, és a kórház fűtését rá építik.
Nem feltétlenül kell a hálózatba táplálni az áramot, és akkor lehet engedélyeztetni, hiszen az árammal sok minden mást is lehet csinálni: fűteni, szivattyúzni, szárítani, vizet elektrolizálva hidrogént fejleszteni. Mindez itt a dél-alföldi régióban is megvalósítható lenne, hiszen 50-100 méter magasságban elég erősen fúj a szél, és ha már egyszer megépítették, az erőmű ingyen dolgozik, a befektetés pedig 10-20 év alatt megtérül.

Ha elzárják a csapokat: biogáz

Az említett lehetőségek kombinálásval gyakorlatilag a térség teljes energiaigénye megoldható lenne, Galbács Zoltán mégis a régió legnagyobb lehetőségének a biogázt tartja. A legszegényebb országokban tízmillió biogázfejlesztő működik. Minden szerves anyag, így növényi hulladék – gabona szalmája, kukorica szára – levegőtől elzárt térben, lucskosított, nedves környezetben, néhány hónap alatt lebomlik, és körülbelül a feléből biogáz fejleszthető, melynek körülbelül 60%-a metán, 40%-a szén-dioxid. A visszamaradó lucskos anyag, massza tökéletes talajerő-utánpótló. Így egy ökológiailag fenntartható rendszert lehet létrehozni, és mivel a biogáz célszerűen messzire nem szállítandó, minden település határában lehetne ilyet fejleszteni a környező mezőgazdasági terület hulladékából, és azt a biogázt földgáz gyanánt ugyanúgy főzésre, fűtésre és akár még világításra is használni – magyarázta Galbács Zoltán.
„A kényszerhelyzet előbb-utóbb az ellenérdekeltségnél is erősebb lesz. A földgáz-kincs elfogy, de a növények megújulnak – minden évben…” – összegzett a szakértő.

Kommentek

Hírzóna

Harmincszor több támogatást kapnak a családok, mint 2010-ben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/aranymihaly.jpg

Megjelent:

Szerző:

380 milliárd forinttal támogatja jövőre az állam adó- és járulékkedvezmény formájában a legálisan dolgozó szülőket.

Tovább olvasom

Hírzóna

Emelkedett a benzin és a gázolaj ára

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/aranymihaly.jpg

Megjelent:

Szerző:

Három és öt forinttal.

Tovább olvasom

Gazdaság

Október végéig meghosszabbították a banki adategyeztetés határidejét

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/aranymihaly.jpg

Megjelent:

Szerző:

Egymillió ügyfél nem egyeztetett adatot a június 26-i határidőig.

Tovább olvasom

Aktuál