Szegedi közgyűlés: „Nincs, nincs karácsony..."

A közüzemi és közszolgáltatási díjak, illetve a helyi adók növelése volt a fő téma a szegedi közgyűlés ez évi utolsó rendes ülésén. Az emelkedett, karácsonyi hangulat csupán Solymos László első felszólalásáig tartott. Az ellenzék ismét Botka László felelősségét firtatta a kialakult válságban, illetve kikelt az emelések ellen, míg a polgármester az 1998-2002 közötti polgári vezetés „bűnlajstromát" készítette el. Természetesen a Mars tér ügyét sem hagyták szó nélkül a képviselők.

A tarjáni kéttannyelvű általános iskola diákjainak műsora nyitotta a pénteki közgyűlést, majd

Botka László

(MSZP) karácsonyi és újévi jókívánságai következtek. A polgármester arra kérte képviselőtársait, lehetőleg igyekezzenek megőrizni az egész ülésen a méltóságteljes hangulatot.

Solymos és a boldogság pillangója

Párttársával,

Solymos Lászlóval

viszont valószínűleg elfelejtett erről egyeztetni, hiszen az alpolgármester már napirend előtt belekezdett az ellenzék szapulásába. A fiatal baloldali politikus arról beszélt, hogy a Fidesz és

Orbán Viktor

nem képes átlépni saját árnyékát, csak a szavazatszerzésre törekednek, adó- és járulékcsökkentést, fizetés- és nyugdíjemelést követelnek, mikor a munkahelyek megőrzése lenne a legfontosabb feladat, s miközben 1998-2002 között semmiféle érzékenységet nem mutattak a bérből, fizetésből élők és a nyugdíjasok iránt. „Szégyelljék magukat!" - zárta dörgő hangúnak szánt, ám kissé önparodikusra sikerült felszólalását.

Hüvös László

, a Fidesz frakcióvezetője azonnal lecsapta a magas labdát, mondván: „a boldogság pillangója nem érintette meg Solymos László orrát". Az ellenzéki politikus a

Keynes

nevéhez köthető New Dealre hivatkozva kifejtette: a mély válságból csak a munkahelyteremtés, a beruházások élénkítése és az adókedvezmények jelenthetnek kiutat. „A kialakult helyzetért egyébként önök a felelősök" - utalt arra, hogy 2002 óta MSZP-SZDSZ-es kormányok irányítják az országot, a gazdasági növekedés évről évre csökken, az elhibázott intézkedéseket pedig Botka országgyűlési képviselőként támogatja a parlamentben. Ha már magas labda, az ellenzék is kegyes volt a polgármesterhez, hiszen kiderült,

Póda Jenő

, a pénzügyi bizottság fideszes alelnökének egyik, a vállalkozások iparűzésiadó-terheinek csökkentésére tett javaslata, melyet kedden sajtótájékoztató keretében ismertetett, európai uniós szabályokkal ellenkezik. Botka szerint ezt nem „suttyomban", a közgyűlést megelőzően, hanem hasonló „csinnadrattával", sajtótájékoztatón kellett volna visszavonni, s az ilyen esetek azt mutatják, hogy a jobboldal alkalmatlan a város vezetésére.

„Melyik két iskolát zárjuk be?"

A helyi adórendeletek módosításáról szóló vitában - az építmény- és az idegenforgalmi adó emelése kapcsán - viszont ellenzéki oldalról többen kifogásolták, hogy a baloldali városvezetés az egyre magasabb terhekkel gyakorlatilag ellehetetleníti a helyi kis- és középvállalkozásokat. Póda rámutatott: az MSZP nem teljesítette választási ígéreteit, melyek a munkahelyteremtésre, a beruházások ösztönzésére, a vállalkozók adóterheinek csökkentésére vonatkoztak. 2006 óta 630-ról 1050 forintra emelték például az építményadót. Botka ezt azzal kontrázta meg, hogy ezt az adónemet a Fidesz vezette be. A pénzügyi bizottság fideszes alelnöke indítványozta, hogy azok a vállalkozások, amelyek forgalma nem éri el a 2 millió forintot, mentesüljenek a 2 százalékos árbevétel-arányos iparűzési adó megfizetése alól, ám ezt a többség végül leszavazta. Póda szerint alig több mint 70 millió forinttal 2200 munkahelyet lehetett volna megmenteni, Botka viszont úgy érvelt, ha ez a pénz kiesik, mondja meg a Fidesz, melyik két általános iskolára kerüljön lakat. A polgármester kifejtette: az egymillió forint bevétel alatti mikrovállalkozások az iparűzési adó alól 2003 óta mentességet élveznek, maga az iparűzési adó pedig húsz éve nem nőtt, s a város bevétele idén 8 milliárd lesz ebből.

Oláh János

(Fidesz) szerint a vállalkozások többsége már eddig is éppen hogy talpon tudott maradni, a mostani emelésdömping végveszélybe sodorja őket,

Kalmár Ferenc

(KDNP) a városi hitelállomány megnövekedésének kockázataira hívta fel a figyelmet,

Kohári Nándor

(Fidesz) pedig javasolta, kérdezzék meg a szegedi vállalkozókat, cégeket, most vagy 1998-2002 között fizettek-e több adót. A baloldali többség döntése értelmében a vállalkozások által fizetendő építményadó 971 forintról 1050 forintra növekszik évente és négyzetméterenként, az idegenforgalmi adó napi 350-ről 380 forintra emelkedik jövőre. A polgármester javaslatot tett egy pályázati alap létrehozására, a kis- és közepes vállalkozások ebből az új foglalkoztatottak járulékainak kifizetéséhez igényelhetnének támogatást. Ennek a részleteit 2009 első hónapjaiban dolgozzák ki.

Számháború a díjemelések kapcsán

A közgyűlés arról is döntött, hogy a távfűtéshez és a melegvíz-szolgáltatáshoz kapcsolódó alapdíjak mintegy 8 százalékkal növekednek 2009-ben, a hődíjat pedig 10,4 százalékkal emelik. Ez egy átlagos lakás esetében a költségek mintegy 9,8 százalékos emelését jelenti, ám a távfűtéses lakásokban élőknek januártól járó 1150 forintos havi támogatásnak köszönhetően a számlák összege mindössze 3 százalékkal nő. A hulladékszállítás díja januártól 6,5 százalékkal emelkedik, a nevelési-oktatási intézményekbe járó gyerekek étkezési díja 4,5 százalékkal nő. A tömegközlekedési díjak is változnak: a jelenleg 220 forintba kerülő vonaljegy ára 240 forint lesz, a most 4900 forintos bérlet pedig 5370 forintba kerül majd. A jobboldali képviselők nem szavazták meg az emeléseket, hiszen többen is kifejtették: a lakosság a nehéz gazdasági helyzetben nem lesz képes viselni az újabb terheket. Hüvös László a napirendi pont vitájában drasztikus emelkedéséket mutatott ki: a tömegközlekedés 2006 óta 60, a csatornadíj 114, a távfűtés 150, a szemétszállítás 45, a parkolás pedig 62 százalékkal kerül többe. A polgármester „légből kapottnak" nevezte az adatokat, s az 1998-2002 közötti vezetésre mutogatott: a Fidesz privatizálta a távhőszolgáltatót. Kohári Nándor szerint Szegednek élnie kellene termálhőkincsével, s Mórahalomhoz, Hódmezővásárhelyhez és Makóhoz hasonlóan át kellene térnie a geotermikus energia hasznosítására. Botka azt mondta, jövőre egyeztetnek a távhőszolgáltatóval. A polgármester úgy összegezte a vitát, hogy mivel a jobboldalnak nem volt módosító indítványa, az nem is képes alternatívát felmutatni, tehát „saját szavazói sem hiszik el, hogy alkalmasak a város vezetésére".

Botka: Nem lehet gond a nagyprojekt finanszírozásával

A jövő évi költségvetési koncepció vitája kapcsán

Juhász Gyula

(KDNP) megemlítette, talán korai a nagy felhajtás az elektromos tömegközlekedés fejlesztése körül, a szegedi projekt ugyanis még nem került a brüsszeli bírálók el. Botka azt felelte: tudomása szerint a tervezet másfél hónapja odakerült, egyébként sem lehet semmiféle gond a finanszírozásban. Míg az első négy napirendi pont megtárgyalása egészen délután négyig elhúzódott, a további tíz pontot alig egy óra alatt lezavarták a városatyák, akik a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú társaságok beszámolóját és az IKV Zrt. tevékenységét is áttekintették -

Bakai Csaba

(Együtt Szegedért Egyesület) képviselői intőt adott

Dózsa Gábor

SZKT-vezérnek... Az Árkád-beruházásról kialakult szócsatában pedig Kohári Nándor kijelentette: sajátosnak tartja, hogy egy bevásárlóközpont miatt átalakultak a belváros rehabilitációjának proiritásai, azaz háttérbe szorult a Széchenyi tér-Dugonics tér-Jókai utca fejlesztése.