Kultúra

„Szentivánéj” a szegedi csillagtetős színpadon

„Szentivánéj” a szegedi csillagtetős színpadon

2008. július 25., péntek
„Szentivánéj” a szegedi csillagtetős színpadon

A Dóm térről meghódítani a világot

Fotók: Gémes Sándor

Péntek este volt a nagy trió: Kerényi Miklós Gábor, Müller Péter Sziámi és Szakcsi Lakatos Béla világmusicaljének ősbemutatója a Dóm téren. Az alkotók szerint a Szentivánéji álom az emberek zenéje, a világ első „worldmusicalje". A látványos show-elemeket, táncot, színpadi mozgást és pazar díszleteket, jelmezeket felvonultató előadásnak már a csütörtöki főpróbája is dübörgő sikert aratott.

A főpróbán kissé döcögősen indult a darab, viszont

a néző annál erőteljesebben tapadhatott székébe egy hirtelen sebességváltást követően. Az első két dalt hallgatva olyan érzésem volt, mintha a kezdést, a történet felvezetését nem tudták volna a később hallott zenei minőséghez, sokszínűséghez igazítani. Viszont a másik világ bemutatkozása után egyszeriben valóban szellemivé és tündérivé változott át a darab.

Tündér-világ-zene

A komolyzenei dallamok között dzsessz, blues és olyan modern popzenei irányzat is, mint a hip-hop különleges egyveleget alkotott magyar, cigány, indiai, török vagy akár spanyol népzenei elemekkel. Dicséret a zeneszerzőnek,

Szakcsi Lakatos Bélának

és a szegedi szimfonikusoknak. A langyosabb kezdést igazi musicalparádé követte. A tündérvilág szereplői, Oberon, a király és Titánia, a királyné, s persze a nagy bajkeverő Puck megjelenése mind zeneileg, mind pedig színpadi mozgásban felpörgeti az előadást. Innentől aztán nincs megállás. A mesteremberek jelenetének vidámsága aztán újabb színekkel gazdagítja a darabot. Egymást követik a slágergyanús számok, szép melódiák. A díszlet és a látvány egy pillanatra sem hagyja pihenni a szemet.

Duda Éva

koreografálásában pedig úgy táncolt a fantázia, mint az apró indiai tündérgyerek, aki a királyi pár konfliktusának kirobbantója volt. (Talán a szabadabb előadásmód, modern környezet közelebb áll a koreográfusnőhöz, mint a Marica grófnő kötöttebb stílusjegyei, ahol nem mutatkozott meg ilyen energikusan művészete.) A számokat mindig nyílt színi taps fogadta, sőt, nemcsak a zenekari árokban, hanem gyakran a nézőtéren is ütemes kíséret követte a zene ritmusát.

Tündéri ércesség és a táncórák

A darabot a Budapesti Operettszínház művészeinek közreműködésével állította színpadra a rendező,

Kerényi Miklós Gábor.

A szereposztás már magában garancia lehetett volna a sikerre, bár a kritikusabb szemek, fülek itt is felfedezhettek néhány apró diszharmóniát. Az Oberont alakító

Szabó P. Szilveszter

játéka semmi kívánnivalót nem hagyott maga után, a dalokat szépen, tisztán és érthetően énekelte, viszont... Párja, a Titániát megformáló

Janza Kata

különleges - a rockmusicalekben fellelhető ércességet megpendítő - hangja nagyobb skálát járt be, és ez bizony a duettekben hallható. A tündérkirályné ereje felülmúlja férjéét. Demetrius szerepében

Szabó Dávid

az üldöző, majd üldözött nőt alakító

Peller Annával

azonos kvalitás: mozgékonyság, derű és könnyed énekhang.

Dolhai Attila

mint Lysander a tőle megszokott s elvárt színvonalat teljesíti: igazi profi. Viszont a pörgős táncjelenetekben, úgy láttam, hogy visszafogja magát. Lehet, hogy vennie kellene egy-két táncórát - vagy csak rossz pillanatot kaptam el! Partnere, Hermia, azaz

Vágó Bernadett

jelen volt... A többiek közül kiemelném Puckot,

Kerényi Miklós Mátét,

akinek mozgása bizony néha még az akrobatáknak is dicsőségére vált volna. A mesteremberek remekeltek, főleg a szamárrá is vedlett Zuboly, azaz

Bereczki Zoltán

, aki a szó szoros értelmében játszott a színpadon. Tessék elmenni a Dóm térre július 26-án, 27-én vagy augusztus 1-jén, 2-án, mert Magyarországon, musical kategóriában, apróbb csiszolások után akár világsiker is születhet!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.