Írjon nekünk

Gazdaság

Túl az idők jelein – II. rész

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesbela.jpg

Megjelent:

Fotók: Szilágyi Gergely

A közelmúltban jelent meg Járai Zsigmond, Fodor István és Parragh László könyve, a Túl az idők jelein. A mű, amely A magyar gazdaság útja a rendszerváltástól napjainkig alcímet viseli, gyakorlatilag egy interjúkötet, amelyet Kovács Lajos Péter készített a gazdasági élet három ismert szereplőjével. A résztvevők elmondása szerint a magyar gazdaság helyzetéről próbáltak diagnózist készíteni és néhány esetben felvillantani a megoldás lehetőségét is. A Fodor Istvánnal készült interjút követően, most Járai Zsigmonddal beszélgettünk.

– Egyfajta kortörténeti dokumentumként is felfogható ez a könyv.

– Az volt az elsődleges cél, hogy egyfajta párbeszédet generáljon a különböző közgazdasági csoportok, ismert műhelyek között a gazdaság jelenlegi állapotáról. Véleményem szerint ma az egyik legfőbb gond az, hogy bár elég nagy baj van a gazdaság és a társadalom különböző területein, döbbenetes, hogy mennyire nincs párbeszéd a különböző felek, csoportok között. Így minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy a különböző felfogásokat képviselő közgazdászok, aktív üzletemberek elmondják a véleményüket. Napjainkban már egyfajta híd épül különböző közgazdasági műhelyek között, bizonyos kérdésekben közös elképzelések alakulnak ki.

Névjegy

Járai Zsigmond több mint harminc éve tevékenykedik a pénzügyek világban: miután 1976-ban elvégezte a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet, első munkahelyéül az Állami Fejlesztési Bankot választotta. Később dolgozott állami és magán-, hazai és külföldi pénzintézetnél, a budapesti és londoni tőzsdén, állt a magyar Pénzügyminisztérium élén, majd hat évig vezette a Magyar Nemzeti Bankot.

– Például?

– Ilyen közös vélemény kezd formálódni arról, hogy például Magyarországon az állami újraelosztás arányát a mostani ötven százalék körüli mértékről negyven százalék körüli szintre kellene levinni, az állami kiadásokat jelentősen vissza kellene fogni, a foglalkoztatást jobban előtérbe helyező gazdaságpolitikát kellene életbe léptetni, amihez adócsökkentésére van szükség.

– Képes erre az ország?

– Nem igaz az, hogy Magyarország ne tudna ugyanolyan jól teljesíteni a gazdaságban, a társadalom különböző területein, mint bármelyik más ország, csak ahhoz jó kormányzás és jó gazdaságpolitika kell.

– Ki kellene tehát lábalni a válságból. Azonban a kormány és az ahhoz tartozó érdekcsoportok még azt sem hajlandók elismerni, hogy mély gödörben az ország. Beszélhetünk akkor egyáltalán válságról?

– A közgazdaságtanban nincsen a válságnak pontos definíciója. Általában akkor beszélünk erről, ha a gazdaság teljesítménye jelentősen visszaesik. Tavaly 0,7 százalékos volt a gazdasági növekedés, idén talán két százalék körül lesz. Ez hatalmas lemaradás ahhoz képest, amit a velünk az Európai Unióhoz egyszerre csatlakozó országok elértek. Ők évi négy-nyolc százalékos növekedést produkálnak. Ráadásul nálunk a problémákat a fogyasztók még rosszabbként érzékelik, mint amilyenek a valós gazdasági mutatók. A reáljövedelem tavaly majd öt százalékkal esett vissza és az idén sem fog növekedni. Összegezve: ma véleményem szerint egyaránt van gazdasági és társadalmi válság Magyarországon.

– Utóbbinak talán még egyértelműbbek a jelei, mint a gazdasági bajoknak.

– Magas az infláció, ez tovább szegényíti az egyébként is nehéz körülmények között élőket. Kevés a munkahely és nem teremtődnek újak, magas a munkanélküliség. Az oktatási rendszert szétzilálták, a nemzetközi rangsorokban egyre lejjebb csúszunk. Az egészségügyi rendszerről nem is beszélek, azt mindenki tapasztalja a saját bőrén. Mindezeket figyelembe véve, azt hiszem tényleg nem túlzás válságról beszélni.

– Ön szerint mi lehet a megoldás? Milyen irányba kellene terelni a gazdaságpolitikát?

– Nagyon átfogó gazdasági reformokra lenne szükség, bár a reform szót sikerült az utóbbi időben alaposan lejáratni. Az állami kiadások drasztikus csökkentésére lenne szükség. Egy kisebb, hatékonyabb, szolgáltató típusú államot kellene létrehozni. Adócsökkentéssel fel lehetne lendíteni a beruházásokat. Körülbelül egymillió munkahely teremtésére lenne szükség, Magyarország jelenlegi munkaaktivitása ugyanis 57 százalék, amit a fent említett egymillió munkahellyel éppen az Unió által elvárt 70 százalékos szintre lehetne emelni. Ehhez elsősorban adócsökkentés szükséges, de elengedhetetlen a bürokrácia mérséklése is. Vissza kell szorítani a korrupciót. Át kell alakítani az oktatási rendszert. Olyan diplomásokat „termeljenek” a felsőoktatási intézmények, amelyekre a gazdaságnak szüksége van. Jelenleg kevés a műszaki és sok a humán végzettségű fiatal értelmiségi.

– Kulcskérdés tehát a munkahelyteremtés.

– Munkahelyet elsősorban a gazdaság tud teremteni, ezért ösztönözni kell a magánszektort. Az azonban addig nem fejlődik, amíg magasak az adók, nagy a bürokrácia és bizonytalanok a kilátások. Tehát a magánszektoron keresztül be kell indítani a gazdaságot, ez teremthet sok új munkahelyet, így kevesebb ember szorul segélyre.

– A kormány szerint a közgazdászok könnyen beszélnek, nekik nincs politikai felelősségük. Gyurcsány Ferenc az elkezdett változásoknak is megálljt parancsolt. Lehet így kilábalni válságból?

– Az elkövetkező esztendőben, ha marad ez a kormányzat – pláne kisebbségben -, akkor folytatódni fog a lecsúszásunk. Egy átfogó reformhoz erő és bátorság kellene. Bajnai Gordon beszél mostanság járulék- és adócsökkentésről, ez helyes vonal. De ennek egy egész rendszerbe kellene illeszkednie, önmagában nem oldja meg a problémát.

– Bajnai Gordon öt százalékos növekedésről is beszélt a közelmúltban…

– A miniszter úr által említett gazdasági növekedést két év alatt elérheti az ország, a gazdaság stabilizálásához viszont legalább négy-öt év kell.

– Ön szerint ez a kormány képes lehet még a helyes irányba fordítani a gazdaság szekerét?

– Visszakérdezek: ha egy orvos háromszor rosszul operálja meg a beteget, akkor negyedikre meg tudja jól csinálni?

– Pénzügyminisztersége idején 2008-ra datálták az euró magyarországi bevezetését. Mára igen távol kerültünk ettől.

– Gazdaságélénkítéssel és egy új konvergencia programmal az új kormány felállását követő hatodik-hetedik évben be lehetne vezetni az eurót. Ha ez elmarad, a dátum tovább tolódhat.

– A sajtóban már folynak a találgatások arról, hogy a következő választáson egy esetleges jobboldali győzelem után Orbán Viktor helyett esetlegesen ki lehetne a miniszterelnök. Önt is az esélyesek között emlegetik.

– Majd aki megnyeri a választásokat, az eldönti, hogy milyen programot akar csinálni, ahhoz pedig milyen személyekre van szükség.

Hírzóna

Gulyás szerint széles összefogásra van szükség a járvány elleni védekezésben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesbela.jpg

Megjelent:

Szerző:

A lehető legszélesebb összefogás létrejöttét sürgette a koronavírus-járvány elleni intézkedések miatt a magyar társadalomban és a politikai életben egyaránt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nem fizetnek a Szép-kártyát használók

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesbela.jpg

Megjelent:

Szerző:

A bankok nem számolhatnak fel számlaköltséget a kártyán lévő azon pénzek után, amit még nem használt fel az érintett.

Tovább olvasom

Gazdaság

Botka László túllicitálta az MSZP-t

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/illesbela.jpg

Megjelent:

Szerző:

Számháború kezdődött a balliberálisoknál.

Tovább olvasom

Aktuál